Komoly találgatásokra adott okot, hogy Csányi Sándor cége, a Szingapúrban bejegyzett CSAM Asset Management alapja, a Sertorius Global Opportunities Fund Pte. Ltd., március 4-én 400 ezer darab OTP részvényt vett 6284 forintos átlagáron, továbbá 70 ezer darab Mol részvényt vásárolt 15139 forintos átlagáron. A cégnek a tranzakciót megelőzően nem volt sem OTP, sem Mol részvénye.
Mást is vettek?
Nem Csányi Sándor vásárolt OTP részvényeket közvetlenül, hanem egy szingapúri alap, amely szoros kötődik az OTP Bank vezetőjéhez – hangsúlyozta Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzője. Hozzátéve: miután cégspecifikus hír nem volt, szerinte a sztori nem a magyar bankpapírról szól, inkább portfólióépítés tanúi lehetünk, amit a magyar makro adatok és a hazai tőkepiaci kilátások indokolhatnak.

Hogy miért pont Mol és OTP részvényeket vásárolnak? Ennek nagy valószínűséggel a likviditás az oka, ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy ennél a két papírnál van csak bejelentési kötelezettsége az alapnak a közvetett tulajdoni részesedés miatt, így azt nem tudhatjuk, hogy más magyar eszközökből is vásárolt-e a cég.
Elemzői modellek is adhattak szignált
A piacon terjed egy vitatott magyarázat. Miszerint, az MNB kamatvágásai nyomán mérséklődik a magyar eszközök kockázatmentes elvárt hozama az elemzői modellekben. Emiatt felértékelődnek a magyar eszközök. Bár, ebben sok igazság lehet, s indokolhatná, mondjuk a Mol vásárlását, mégis észre kell venni, hogy az OTP, mint bank, egyúttal vesztese is a kamatcsökkentésnek.
Már az EKB döntésére gyúrnak?
Elképzelhető, hogy a héten esedékes EKB kamatdöntés előtti pozícióépítés zajlik – vélekedett Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Mondván, elvileg az európai bankpapírok profitálhatnak a jegybanki lépésekből, ám a Deutsche Bank botránya miatt a nyugat-európai bankpapírok kevéssé vonzóak. Annál is kevésbé, mert olaj-hitelek is terhelik a mérlegeket. Ebben a helyzetben felértékelődnek a közép-európai bankrészvények.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem életszerű a felminősítési spekuláció
Szóba kerülhet a felminősítési spekuláció is. Bár ez a Moody’s pénteki érdektelensége után nem életszerű. Pláne, hogy a Standard and Poor’s is erősen ostorozta a magyar gazdaságpolitikát. Vagyis nem sanszos, hogy még a tavasszal összejöjjön, hogy a három nagy hitelminősítő közül legalább kettő kiemelje a szuverén adósságunkat a bóvli kategóriából.
Kitört a BUX!
Sokkal érdekesebb lehet a magyar eszközök szempontjából a BUX index, amely meghaladta a 2010-es maximumokat – hívta fel a figyelmet Kiss Mónika. Miután az index áttörte a 24 500-as ellenállást, amely korábban többször is megfogta az emelkedést. Most, technikai alapon, 25 690-ig nyílt tere az emelkedésnek. Akár erre is lehet játszani.
