Nőtt az adósság a Budapest Bank miatt
Az idén március végén zárult egy évben még ennél magasabb, a GDP 1,7 százaléka volt az államháztartás hiánya, amiből az idei első negyedévre jutott az időszakra eső GDP 1,0 százaléka. A hétfőn publikált adatok szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2015 második negyedévének végén a GDP 79,6 százaléka volt, 25 881 milliárd forintot tett ki.
Az adósság növekedéséhez a forint gyengülése 508 milliárd forinttal, a nettó hitelfelvétel pedig 397 milliárd forinttal járult hozzá. A tranzakcióból fakadó növekményből 195 milliárd forintot a Magyar Fejlesztési Banknak a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott hitele magyaráz. Az államháztartás nettó tartozása (23 132 milliárd forint) a GDP 71,2 százalékát tette ki 2015 második negyedévének végén. 2015 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 46 milliárd forint volt.
Eladott és vett is kötvényt az állam
Eszköz oldalon a Budapest Bank megvásárlása következtében jelentősen nőtt a központi kormányzat által birtokolt részvényállomány, és számottevően növekedtek a központi kormányzat Európai Unióval szembeni egyéb követelései is. Kötelezettség oldalon jelentősen csökkent a rövid lejáratú értékpapír-állomány, egyedül a háztartásoknál mutatkozott nagyobb mértékű kincstárjegy-vásárlás.
A hosszú lejáratú értékpapírok tranzakcióból fakadó állománynövekedése két ellentétes irányú folyamat eredőjeként alakult ki: a negyedév során jelentős belföldi államkötvény-kibocsátás történt, amit az előző negyedévhez hasonló, nagyarányú külföldi devizakötvény-visszavásárlás részben ellensúlyozott.
A hitelek esetében a hosszú lejáratú hitelállomány növekedése mögött elsősorban a részesedésvásárláshoz kapcsolódó hitelfelvétel állt, emellett kisebb mértékű hiteltörlesztés is történt. A rövid lejáratú hitelek tranzakcióból fakadó csökkenését a külföldiekkel szemben fennálló, derivatív ügyletekhez kapcsolódó hitelállomány apadása okozta.
Egyre kevesebb betétállománya van az önkormányzatoknak
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 75 milliárd forint volt a második negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkent a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, amit elsősorban egyéb kötelezettségeinek finanszírozására használt fel. Ennek következtében erőteljesen csökkentek a vállalatokkal szembeni adó- és egyéb tartozásai.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 31 milliárd forint volt. Eszközeik közül kismértékben nőttek a háztartásokkal szembeni adó- és járulékköveteléseik, míg kötelezettségeik terén nem történt érdemi változás – írja az MNB.
Tovább csökkent hitelállományunk
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2015 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,7 százaléka, 2502 milliárd forint volt. 2015 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (571 milliárd forint) a negyedéves GDP 7 százalékát tette ki.
Kedvezően befolyásolta a háztartások nettó finanszírozási képességét, hogy a devizahitelek egy részének forintosítása és elszámolása a második negyedévre húzódott át. Az ingatlan- és egyéb hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány tovább csökkent, illetve nőtt a hiteltartozással már nem rendelkező, elszámolásban résztvevő háztartások pénzügyi eszköze a pénzügyi intézményektől kapott transzfer hatására.
A rövid lejáratú állampapírok mennek
A pénzügyi eszközök közül a háztartások által tartott készpénz-állomány a korábbi negyedévekhez hasonlóan emelkedett április-júniusban. A rövid lejáratú lekötött betétek állománya a folyószámla betétek növekedésével közel azonos mértékben csökkent. A rövid lejáratú állampapírok állománya tranzakcióból eredően nőtt, a hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya kisebb mértékben csökkent.
A pénzpiaci alapok jegyeinek csökkenését a külföldi és a nem pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek pozitív tranzakciói ellensúlyozták. A biztosítástechnikai tartalékok növekedését az önkéntes és önsegélyező nyugdíjpénztárakban tartott befektetések növekedése eredményezte. Az egyéb követelések növekedésében a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni adójellegű követelések és az Európai Unió által folyósított támogatások játszottak szerepet.
A kötelezettségeket tekintve a központi kormányzattal szembeni adó-, illetve a társadalombiztosítási alapokkal szembeni járulékkötelezettségei növekedtek, míg nettó hiteltörlesztés figyelhető meg valamennyi hitelező pénzügyi alszektorral szemben.
