Újra a mélyben
A görög statisztikai hivatal pénteken megerősítette azt a korábbi számítását, hogy a március végével záródott három hónapban a hazai össztermék 0,2 százalékkal csökkent negyedéves szinten.
A tavalyi utolsó negyedévben is gyengült a gazdaság, akkor 0,4 százalékkal. Éves szinten az idei első három hónapban a GDP-növekedés 0,4 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 1,3 százalékról.
A görög gazdaság tavaly lábalt ki egy hat évig tartó folyamatos recesszióból. A 2008 végén kezdődött recesszió hat éve alatt a görög GDP egynegyedével csökkent. A gazdaság tavaly kapott ismét erőre: három egymást követő negyedévben is növekedett, majd a negyedik negyedévben már 0,4 százalékkal csökkent.
A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) néhány hete stagnálást jósolt a görög gazdaságnak az idei évre, majd jövőre 0,8 százalékos, 2017-re pedig 2 százalékos bővülést. Ezt az előrejelzést azonban arra alapozták a szakértők, hogy a görög kormány megállapodásra jut nemzetközi hitelezőivel, amelyek így folyósítanák a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak. Erről egyelőre nincs megállapodás.
Hatalmas szakadás
A görög betétesek 5,9 milliárd eurót vettek ki bankszámláikról áprilisban, amely így több mint egy évtizede legalacsonyabb szintre csökkent – derült ki az Európai Központi Bank (EKB) pénteken ismertetett adataiból.
A tőkekivonás eredményeként a betétek összállománya 139,4 milliárd euróra csökkent áprilisban a márciusi 145 milliárd euróról Görögország euróövezeti tagságának esetleges megszűnése miatti aggodalmak hatására. A betétállomány 2009 második felében még 240 milliárd euró volt.
Az IMF szigora
Mindeközben Christine Lagarde a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy az IMF-től hitelt felvevő államok nem az alap pénzéhez jutnak hozzá, hanem a nemzetközi közösség forrásaiból kapnak kölcsön, ezért méltányosan kell eljárni, minden ország esetében azonos szabályokat kell alkalmazni.
„Nem tehetünk különbséget államok között, a feltételeknek igazságosnak kell lenniük” – mondta. Az IMF Görögország ügyében sem járhat el másként. A szervezet működésére vonatkozó szabályok és elvek nem teszik lehetővé, hogy „félig kiérlelt” megállapodással zárjanak le egy támogatási programot – mondta a nemzetközi szervezet vezetője, jelezve, hogy a második görög hitelprogram esetében még sok munkára van szükség a megállapodás megkötéséhez.
„Nagyon valószínűtlen, hogy a következő napokban átfogó megoldásra jussunk, tényleg nagyon valószínűtlen” – mondta Christine Lagarde. A 2011-ben elindított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének átutalása az általános vélekedés szerint elengedhetetlen Görögország fizetőképességének megőrzéséhez.
Christine Lagarde szavai alapján pedig az IMF nem tartja valószínűnek, hogy Athén a következő napokban megkaphatja ezt az összeget. Ugyanakkor Görögországnak június 5-én törlesztenie kell az IMF-től kapott hitel 300 millió eurós részletét. „Nagyon remélem, hogy fizetnek” – mondta ezzel kapcsolatban az IMF vezérigazgatója, megjegyezve, hogy az utóbbi 30 évben egyetlen fejlett ország sem került hasonló helyzetbe. „Egyszerűen hihetetlennek tartanám, ha egy olyan fejlett állam, mint Görögország fizetési elmaradással terhelné meg a nemzetközi közösséget, benne olyan országokkal mint Mali vagy Niger” – hangoztatta Christine Lagarde.
Cselekvés színpad helyett
Reményét fejezte ki, hogy lehetséges a helyzet rendezése a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormánnyal. „Ugyanakkor azt gondolom, hogy mindannyiunknak cselekvési üzemmódban kell lennünk, és nem színpadi előadási üzemmódban. Jelenleg elég sok színészkedés tapasztalható” – mondta az IMF vezetője. Lagarde azonban azt is jelezte, hogy egy átmeneti megoldás az IMF közreműködése nélkül is lehetséges.
„Nem kívánja senki az európaiaknak a Grexitet”, azaz Görögország távozását az euróövezetből, és „az euróövezeti országoknak és az EKB-nak megvannak a technikai és pénzügyi lehetőségei az átfogó megállapodásig tartó időszak áthidalásához” – mondta az IMF vezérigazgatója. Hozzátette: „szükség van az áthidaló megoldásra, hogy az IMF ki tudja fizetni a további támogatási összegeket”.
