Ekkora lesz a visszaesés
A manilai székhelyű pénzintézet elemzői szerint Ázsia fejlődő régiói idén 5,6 százalékos növekedést érhetnek el, szemben a márciusban jelzett 5,7 százalékkal. A jövő évre vonatkozó 5,7 százalékos prognózison nem változtattak. Vej Sang-csin, az ADB vezető közgazdásza rámutatott: bár a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszüntetését támogatók győzelmével végződő népszavazás kedvezőtlenül hatott a fejlődő ázsiai országok értékpapírpiacaira és devizáira, a reálgazdaságra gyakorolt hatása rövid távon várhatóan kicsi lesz.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Mindazonáltal a nagy fejlett országok nyomott növekedési kilátásainak fényében a döntéshozóknak éberen kell figyelniük, és készen kell állniuk a külső sokkokra adandó válaszokkal, hogy biztosítsák a régió robusztus növekedésének fenntartását. Az ADB elemzői márciusi előrejelzésükkel összhangban továbbra is arra számítanak, hogy a kínai gazdaság idén 6,5 százalékkal, jövőre pedig 6,3 százalékkal növekszik, miközben fiskális és monetáris intézkedésekkel is támogatják a fellendülést.
Nem lesz jelentős lassulás
Hongkong és Dél-Korea nyomott növekedésének dacára Kelet-Ázsia egészében idén 5,7 százalékkal, jövőre pedig 5,6 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP). A legdinamikusabban fejlődő térség, Dél-Ázsia egészét tekintve a tavalyi 7,0 százalékos növekedés után az idei évre 6,9 százalékot, jövőre pedig 7,3 százalékot várnak az ADB szakértői. Délkelet-Ázsia GDP-je a tavalyi 4,4 százalék után idén 4,5 százalékkal, jövőre pedig 4,8 százalékkal gyarapodhat.
Kelet-Ázsia teljesítménye a tavalyi 6,0 százalékos növekedésről idén 5,7 százalékra, jövőre pedig 5,6 százalékra mérséklődhet. Az egyes országok közül kiemelkedik India, amelynek gazdasága tavaly 7,6 százalékkal növekedett. Az ADB arra számít, hogy idén 7,4 százalékkal, jövőre pedig 7,8 százalékkal bővül az indiai GDP.
Rendszerszintű gondok?
Júniusban már a második egymást követő hónapban lassult az új lakások áremelkedésének üteme Kínában, ami fokozza azokat az aggodalmakat, miszerint az építőiparra alapozott gazdasági fellendülés nem bizonyul fenntarthatónak.
A kínai statisztikai hivatal (NBS) hétfőn közölt adatai szerint májushoz képest 0,8 százalékkal, tavaly júniushoz viszonyítva pedig 7,3 százalékkal nőtt az új lakások átlagára a hetven legnagyobb városban. Májusban a havi szintű drágulás 0,9 százalékot tett ki, míg az éves szintű 6,9 százalékot.
Megérezte a tőzsde is
Az idei év első hat hónapjában 6,1 százalékkal bővültek az ingatlanberuházások a tavalyi év azonos időszakához képest, míg az első öt hónapban még 7 százalékos volt a növekedés üteme. Júniusban az ingatlanberuházások már csak 3,5 százalékkal nőttek éves összevetésben, szemben a májusi 6,6 százalékkal.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A világ második legnagyobb gazdaságának egyik fő hajtóereje az ingatlanpiac, és az év első felében az árak és az eladások felívelése a vártnál nagyobb mértékben erősítette a növekedést. Az áremelkedés ütemének és az ingatlanberuházások növekedésének a kisebb városokban tapasztalt lassulása azonban arra utal, hogy a lendület elfogyhatott, így a következő hónapokban mérséklődhet a gazdasági növekedés.
A friss adatok nyomán csökkentek az ingatlapiaci és építőipari vállalatok árfolyamai, ami lefelé nyomta a vezető tőzsdeindexeket. A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 0,34 százalékkal, 3043,91 pontra, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index 0,57 százalékkal 10 762,00 pontra, a Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 0,44 százalékkal, 3262,02 pontra, a fejlett technológiai vállalatok részvényeit követő ChiNext-index pedig 0,61 százalékkal,2249,87 pontra csökkent hétfőn zárásra.
