A legtöbb iparági szakértő és elemző egyetért abban, hogy a négy trend erősíteni fogja egymást, az autóipar pedig megérett a változásra. Arra vonatkozóan azonban nincs közös álláspont, hogy az ágazat pontosan hogyan néz ki 10 vagy 15 év múlva. A McKinsey&Company tanulmánya nyolc fontos perspektívát vázol fel, amelyben sorra veszik milyen változásokra készülhetnek a járműgyártók, a beszállítók, a potenciális új szereplők, a szabályozók, a fogyasztók, a piacok és az autóipari értéklánc.
Új szolgáltatásokkal bevételnövelés
A közösségi autózás, a csatlakoztathatóság és a funkciók frissítése új üzleti modelleket eredményez és a következő 15 évben 30 százalékkal, akár 1,5 billió dollárral is emelkedhetnek az iparági bevételek. 2030-ra ez lehet a legdinamikusabban növekvő szegmens az iparágban. A hagyományos autóeladások és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások a 2015-ös 3,2 billió dollárról 5,2 billió dollárra emelkedhetnek.
Az autóipari bevételek alapját jelentősen növelik és változatosabbá teszik az adatvezérelt és az on-demand mobilitási szolgáltatások. A hálózatba kapcsoltság, majd később az autonóm vezetés arra ad lehetőséget, hogy az autó új platformmá váljon sofőrnek és utasnak egyaránt, ahol például híreket olvashatnak vagy egyéb szabadidős tevékenységnek hódolhatnak a felszabaduló idejükben. Az innováció gyorsasága a szoftver alapú rendszerekben megköveteli majd az autók rendszereinek frissítését is. A közösségi autózás fejlődése egyre gyorsul, és hatással lesz a magánhasználatú autózásra is.
Eladások és közös használat
A közösségi autózás terjedésének némileg ellentmond, hogy az autóeladások további növekedése várható. A különbség az, hogy nagymértékű növekedés nem lesz, a globális autóeladások növekedése évi 2 százalék alatt maradhat. A csökkenést egyrészt makrogazdasági folyamatok, másrészt az új mobilitási szolgáltatások terjedése eredményezik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A részletes elemzés szerint Európa és Észak-Amerika sűrűn lakott területein és nagyvárosaiban lehetnek népszerűek az új szolgáltatások. Ugyan az autóeladások visszaesését okozhatja, viszont a növekvő kihasználtság és a kopás miatt gyakrabban kell majd autót cserélni a közösségi autózásban.
Ez a hajtóerő összességében pozitív hatással lesz a makrogazdaságra és a fogyasztásban vezető középosztály felemelkedésére. A meglévő piacokon lassul a növekedés, a feltörekvő országokban viszont gyorsulhat, különösen Kínában.
Szokásokhoz gyártanak
A változó fogyasztói preferenciák, a szigorúbb szabályozás és a technológiai fejlődés alapvető változásokat hoz az egyéni közlekedési szokásokban. Az egyének egyre több megoldás közül választhatnak, legyen szó utazásról, áruszállításról vagy szolgáltatásról. Ezért az autóeladások hagyományos üzleti modelljét kiegészítik egy sor különböző, on-demand mobilitási megoldással, különösen a nagyvárosokban, ahol a privát autóhasználatot egyre többen elutasítják.
A fogyasztók ma is autóval járnak függetlenül attól, hogy egyedül ülnek be, vagy az egész családot fuvarozzák. A jövőben több rugalmasságot tapasztalhatunk, és sokan választják majd a személyszállítás okostelefonos megrendelését. Már láthatóak a változás jelei, egyre kevésbé fontos az egyéni autótulajdonlás. Az Egyesült Államokban például a 16-24 éves korosztály körében 76-ról 71 százalékra esett a jogosítványt szerzők aránya. Észak-Amerikában és Németországban az elmúlt öt évben 30 százalékkal nőtt a közösségi autózás (car-sharing) tagjainak száma.
A fogyasztók új szokásai testreszabott megoldásokat igényelnek, az autóipar új szegmense tehát speciális igényekre speciális járműveket gyárt majd. Például olyan egyedi járműveket gyárthatnak, amelyre jellemző a magas kihasználtság, a robosztusság, a megnövelt teljesítmény és kényelmesebb utastér. Manapság már több millió ilyen autót gyártanak, és ez csak a kezdet. 2030-ra tíz autóból egy közösségi használatra szánt jármű lesz, 2050-re pedig minden harmadik.
Városi transzformáció
Az új üzleti lehetőségek felismerése nagyobb fókuszt kíván az iparág vállalataitól. Specializálódni kell a különböző várostípusokra, ahol számít az életszínvonal, a gazdasági fejlődés és a népsűrűség. Jelentős különbségek lehetnek az üzleti modellekben, hiszen mások a fogyasztói igények, a szabályozás és az árazás.
Olyan metropoliszokban, mint London a saját autó már inkább teher a forgalmi dugók, az adók és a parkolási költségek miatt. De az Egyesült Államokbeli Iowa államban továbbra is a magánautó-használat lesz a preferált közlekedési eszköz. A várostípusok így lesznek a közlekedési szokások legfontosabb mutatói. Ezért történhet meg az is, hogy 15 év múlva a New York közlekedése inkább fog hasonlítani Sanghajéra, mint mondjuk Iowára.
Autonóm járművek feltörése
A teljesen autonóm járművek valószínűleg nem kerülnek forgalomba 2020 előtt. Eközben a speciális járművezető támogató rendszerek (advanced driver-assistance systems – ADAS) döntő szerepet játsszanak majd abban, hogy az autó lassan átvegye a sofőr szerepét. Ezt figyeli majd a gyártó, a fogyasztó és a szabályozó hatóság is.
Az ADAS első tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyors bevezetést akadályozza a magasabb ár, a fogyasztók megértése és a biztonság kérdései. Az autonóm járművek fejlesztésében nagy szerep jut a technológiai startupoknak is, akik azonban sokszor tapasztalatlanok. A szabályozás késlekedése és a fogyasztói elfogadás is hátráltathatja az önvezető járművek elfogadását.
Amint sikerül leküzdeni ezeket az akadályokat, a fogyasztók nagyon sokat nyerhetnek: utazás közben dolgozhatnak vagy kikapcsolódhatnak. A tanulmány progresszív forgatókönyve szerint 2030-ra az újonnan értékesített autók 15 százaléka lehet autonóm.
Versenyképes elektromosság
A szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások, az olcsóbb akkumulátorok, a szélesebb körben elérhető töltőállomások és a fogyasztók növekvő elfogadása újabb lendületet adnak a különféle villamosított járműveknek (hibrid, plug-in, akkumulátoros, elektromos és üzemanyagcellás). Az elterjedés gyorsasága függ a fogyasztótól (elsősorban a költségeitől) és a szabályozótól, amely regionális és helyi szinten is meghatározó.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
2030-ra a villamosított járművek részesedése az újautó-eladásokban 10 százalékról 50 százalékra is emelkedhet. Leginkább a nagy népsűrűségű fejlett városokban lesz elfogadott a használatuk az emissziós előírások és a fogyasztói ösztönzők (adókedvezmények, külön parkolók, kedvezményes villamosenergia-árak) miatt. Értékesítésük vidéken és a kisvárosokban alacsonyabb lesz a kis hatótávolság és a ritka töltőállomás-hálózat miatt.
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően csökkenni fog az akkumulátorok előállításának költsége, és ettől nőhet az elektromos járművek piaci részesedése. A költségcsökkentés már versenyképessé teszi őket a hagyományos autókkal szemben. Fontos tényező viszont, hogy a hibrid technológia lesz a legelterjedtebb, tehát a belső égésű motorokat még nem kell temetni.
Átalakuló ökoszisztéma
Más iparágak, például a telekommunikáció vagy a mobilgyártás, már teljesen átalakultak, de az autóipar kevés változást látott eddig. Az elmúlt 15 évben mindössze két új szereplő jelent meg az autóipar eredetiberendezés-gyártók (Original Equipment Manufacturers – OEM) top tizenötös mezőnyében, míg a mobilgyártóknál tíz új vállalat.
A paradigmaváltásban, amely a mobilitástól a szolgáltatás irányába mutat, az új szereplők rákényszerítik a többfrontos versenyt a hagyományos autógyártókra. A személyszállítási szolgáltatók (például Uber), a techóriások (Apple, Google) és az új OEM-ek (Tesla) komplexebbé teszik az iparági környezetet.
A hagyományos autóipari vállalatok nyomás alatt lesznek, hogy minimalizálják a költségeket, javítsák az üzemanyag-hatékonyságot, csökkentsék a károsanyag-kibocsátást és lenyomják az árakat. A változó piaci pozíciók pedig arra kényszeríthetik, hogy együttműködjön az új versenytársakkal.
Egy másik, de ugyanilyen lényeges változó a szoftverkompetencia. Ez lehet az iparág differenciáló tényezője, gondoljunk csak a jelszavakra, az ADAS-ra, a biztonságra vagy a hálózatba kapcsoltságra. Az autók kapcsolódnak a világ nagy hálózataihoz, az autógyártóknak nem lesz más választásuk, mint csatlakozni az új mobilitási ökoszisztémákhoz, amelyek a fogyasztói és technológiai trendeket követik.
Új játékosok
A változó piaci környezetben az új szereplők kezdetben az értéklánc egy elemére, egy gazdaságilag vonzó szegmensre fognak koncentrálni, majd onnan terjeszkedni. A Tesla, a Google és az Apple már most jelentős érdeklődést generál, és ez csak a jéghegy csúcsa. Valószínűleg sokkal több szereplő lép majd be a piacra, főleg a készpénzben gazdag technológiai vállalatok és a startupok.
Az új belépők kihasználhatják a pillanatnyi piaci zavart, és igyekeznek befolyásolni a fogyasztókat valamint a jogalkotókat (előbbiek esetében felkeltik az érdeklődést az új megoldások iránt, utóbbiaknál erős lobbit folytathatnak a kedvezőbb szabályozásért).
