A nyugdíjkorhatár eddig nem volt törvényileg meghatározva, mert a pártok képtelenek voltak megegyezni. Az a szabály érvényesült, hogy az 1936-ban születettek 60 éves korukban mehettek nyugdíjba, a később születetteknek minden évben további két hónappal növekedett a nyugdíjba vonulásuk előtti munkavégzés ideje. Az új szabályozás a gyakorlatban az 1965 után születetteket érinti.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
A képviselőház jóváhagyta a nyugdíjak gyorsabb emelkedését is. Eddig az a szabály érvényesült, hogy a nyugdíjak a reális bérnövekedés és az infláció egyharmadával emelkedtek. Ezentúl a nyugdíjnövekedés évente a reálbérek és az infláció felével lesz egyenlő. A rendszert ezentúl ötévente átvizsgálják, és szükség esetén módosítják.
A nyugdíjak gyorsabb emelkedését a jobboldali ellenzék élesen bírálta, s azt állította, hogy ennek nincs meg a költségvetési fedezete.
„Ez a rendszer összhangban van az európai államok többségének a nyugdíjrendszerével. Öncsalás azt gondolni, hogy az emberek 65 éves koruk után is képesek normálisan dolgozni” – jelentette ki a parlamenti vitában Bohuslav Sobotka szociáldemokrata miniszterelnök a jobboldali ellenzéket bírálva.
Csehországban 2016 végén az átlagnyugdíj mintegy 11 500 koronát tett ki. A férfiak nyugdíja általában mintegy 15-20 százalékkal volt magasabb, mint a nőké.
