Így alakult a múlt
2007-2008 során a rövid külföldi források több mint megduplázódása – 8,5 milliárd euróról csaknem 20 milliárd euróra való növekedése – rendszerszintű problémákat okozott a bankrendszerben és a pénzügyi piacokon.
2010-től a megváltozott külső környezet és a gazdaságpolitikai fordulat következtében elindult egy erős mérlegkiigazítás, így a bankrendszer külföldi adóssága a historikus maximumról, 42 milliárd euróról 19,5 milliárd euróra esett 2015 első negyedévének végére. Eközben a rövid külföldi adósság 20 milliárd euróról mintegy 9,5 milliárd euróra zsugorodott.
A folyamatos alkalmazkodás ellenére a rövid külső források aránya a bankrendszer mérlegfőösszegéhez viszonyítva még mindig közel 9 százalékos arányt képvisel a 2002-2003. évi 6 százalékkal szemben.
Elfogadták a módosítást
Az MNB az új szabályozás bevezetéséről 2015. április eleje óta egyeztetett a hazai bankszektorral és az Európai Központi Bankkal. Az egyeztetések eredményeként az MNB Pénzügyi StabilitásiTanácsa 2015. július 7-én fogadta el a devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) módosításáról, illetve a devizaegyensúly mutató (DEM) bevezetéséről szóló rendeleteket.
A DMM szigorítása során stabil forrásként már nem lehet figyelembe venni a swapállományt, illetve a DMM elvárt szintje is 100 százalékra emelkedik.
Az új DEM szabályozás pedig a mérlegen belüli devizális eltérést korlátozza a mérlegfőösszeg 15 százalékában, ezzel mérsékelve a bankokswap-piacra való túlzott ráutaltságát. Az új MNB rendeletek 2016. január 1-jén lépnek hatályba.
Kisebb lesz a kitettség
Az új, jegybanki szabályozás nemcsak megakadályozza a bankrendszerben a rövid külföldi források újbóli megemelkedését, hanem csökkenti azok állományát. A bankrendszer rövid külső adóssága az új előírások hatására akár 2-3 milliárd euróval, 6-7 milliárd euróra is csökkenhet 2016 végéig, ami mérlegfőösszeg arányosan 6 százalékos értéket jelent.
Az MNB rendeletek szövege várhatóan 2015. július folyamán jelenik meg a Magyar Közlönyben.
