Javult a tőkehelyzet
Kiemelte, hogy a legalacsonyabb tőkemegfeleléssel rendelkező európai bankok tőkemegfelelése is 10 százalék felett van, az európai bankszféra egésze 12 százalék feletti mutatóval rendelkezik. Ez alapján el lehet mondani, hogy az európai nagybankok tőkehelyzete nagyban javult a válság óta – tette hozzá az EBA főigazgatója.
2011-től az európai bankszektort a mérlegfőösszeg csökkenése jellemezte, de a zsugorodás kezd megállni, a trend megfordult. 29 000 milliárd euró összesített mérlegfőösszegről van szó – jegyezte meg Farkas Ádám.
Az európai bankok most jelentősen, érdemben próbálják átrendezni portfóliójukat, a kis- és középvállalkozások hitelezésére fókuszálnak. Ezzel párhuzamosan a normál vállalati hitelezés is bővül, de egyúttal a kereskedelmi ingatlanok finanszírozását csökkentik – mondta Farkas Ádám.
Stabilabb helyzet
A bankok eszközminősége stabilizálódni látszik, ám a várakozások szórnak: a bankok többsége nem számít további eszközminőség-javulásra a mérlegben (igaz, ez a várakozásbeli eltolódás nem erős). Országonként nagy a szórás a bankok eszközminőségében, Magyarország nem jön ki jól ebből az összehasonlításból.
Túl kicsi a nyereség
A jövedelmezőség átlagos szintje kifejezetten alacsony, a saját tőke arányos megtérülés 2014-ben átlagosan 3,7% volt az európai bankrendszerben, ráadásul az alacsony szinten nagy volatilitást mutat az éven belüli alakulása (mindig december a legrosszabb), és sok banknak nagyon gyenge az eredménytermelő képessége.
A bankok többsége azt mondja, hogy hosszú távon nem fogja tudni fenntartani ilyen jövedelmezőség mellett a működését, 60%-uk szerint a jelenlegi nyereség nem fedezi a tőkeköltséget.
Itthon kevesebb a probléma?
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a konferencián kiemelte: az MNB úgy látja, hogy a hazai bankszektor problémáinak 70-80 százalékát már megoldották. Véleménye szerint továbbra is alacsony a vállalati hitelezés, ezt részben az indokolja, hogy jelentős a nem teljesítő hitelek állománya a bankoknál.
A növekedési hitelprogram (nhp) és egyéb állami programok nélkül továbbra is csökkenne a vállalati hitelezés Magyarországon. A támogató, jelentősebb hitelezéshez a bankok komolyabb kockázatvállalására lenne szükség, a jegybank szerint ugyanakkor a hitelintézetek között kibontakozó verseny további enyhítést jelez előre a hitelezési feltételekben – mutatott rá a jegybank alelnöke.
Vannak kockázatok a lakossági hitelezésben
A devizahitelezés megoldását követően további kockázatok vannak még a lakossági hitelezésben – emelte ki. Balog Ádám úgy vélte: a jegybank a legkomolyabb gondot a deviza autóhiteles állományban látja. Ezeknek a hiteleknek a bedőlése szerinte egy árfolyamsokk esetén akár 200 milliárdos veszteséget is eredményezhet a hazai pénzintézeti szektor számára, ráadásul komoly kockázatot jelez, hogy az autóhitelesek egyéb hitelei is bedőlhetnek.
A jegybank rendkívül fontosnak tartja emiatt, hogy az autóhitelesek kérdését napirenden tartsa – mutatott rá az MNB alelnöke.
Forrintforrás kell
A devizahitelek rendezése miatt a hosszú futamidejű forinthitelek mellé hosszú forintforrásokat kellene állítaniuk a bankoknak. Az MNB ez esetben egy új jelzálog-finanszírozás megfelelési mutatót (JMM) írna elő a bankoknak, ennek bevezetése a jövő évben várható – mondta Balog Ádám. Hozzáfűzte: az MNB szerint gondokat jelent majd, hogy nemcsak a szabályozási, hanem strukturálási okokból is alacsony marad a jövőben a bankok jövedelmezősége.
Vannak még terhek
A bankok az elszámolás alapján évi mintegy 90 milliárdos kamatrés-szűküléssel néznek szembe. Az OBA-Beva befizetések várhatóan 20-30 milliárd forintos további terhet jelentenek, és a tartósan alacsony kamatkörnyezet miatt is csökken a banki jövedelmezőség. Ezt ellensúlyozhatja a bankadó csökkentése, ami 60-80 milliárd forintot hagy a bankoknál évente – elemezte Balog Ádám, aki szerint indokolt volna a hitelezés felfutásához kapcsolni a bankadó-csökkentést. Hozzátette: az árfolyamgát megszűnése viszont további 13-15 milliárd forint többletbevételt jelent a hitelintézeteknek.
