Az ülésen részt vevők hangsúlyozták, hogy az unió gyorsan reagált a schengeni övezet országaira nehezedő nyomásra, és folyamatosan dolgoznak a tagállamok és a harmadik országok vezetőinek bevonásával annak érdekében, hogy megvédjék Európa külső határait.
Közös megoldás szükséges
A 2015-ben meghozott intézkedések nem csak a migránsáradat csökkentését célozták, hanem az azt kiváltó okokat kívánták megszüntetni. Az idén további erőfeszítésekre van szükség a szolidaritáson és a felelősség megosztásán alapuló menekültügyi rendszer tökéletesítéséhez – írta közleményében a bizottság.
Frans Timmermans bizottsági alelnök szerint a menekültválságból csak közös erővel lehet kilábalni. A 2016-os évben látványos eredményeket kell elérni a migránsáradat megfékezése és a külső határvédelem területén, ehhez pedig a tavalyi év minden intézkedését foganatosítani kell – fogalmazott Timmermans.
A bizottsági alelnök kitért arra, hogy valamennyi menedékkérő-regisztrációs központnak (hotspot) működnie kell és minden újonnan érkezőtől ujjlenyomatot kell venni. Véleménye szerint az idei évben vissza kell tudni állítani a schengeni határokat és elérni azt, hogy egyetlen tagországnak se kelljen ideiglenes határzárlatot elrendelnie.
Európa jövője a tét
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja az ülésen úgy fogalmazott, hogy minden, amit az unió 2016-ban tesz, Európa jövőjét határozza meg – tájékoztatott a közlemény.
A biztosok testülete fontosnak nevezte a közvetlen életmentésre irányuló intézkedéseket, amelyek a Földközi-tengeren érkezők százezreit óvta meg, valamint kiemelték az olyan akciótervet, amely az embercsempészet felszámolására irányult.
A tavalyi év fontos intézkedései közül kiemelték, hogy az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hozott létre, hogy az érintett régiók stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában, valamint az EU 3 milliárd euróval támogatja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek ellátását.
Rengeteg a feladat
Az ülésen résztvevők elengedhetetlennek nevezték az európai határ- és parti őrség felállítását, amely megerősíti az Európai Unió határőrizeti ügynöksége (Frontex) munkáját.
A bizottsági ülésen résztvevők megegyeztek abban, hogy az Európai Uniónak folytatnia kell erőfeszítéseit a menekültek áthelyezésének munkájában, hiszen eddig 272 embert sikerült elhelyezni a szeptemberi 160 ezerből.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ülés résztvevői felhívták a figyelmet arra is, hogy a tagállamok és a társult országok adatai szerint 5331 letelepedési kérelem közül csak 779 ember ügyét sikerült ténylegesen rendezni.
Megemlítették továbbá, hogy az eddig felállított öt görögországi menedékkérő-regisztrációs központból csak egy, a hat olasz regisztrációs pont közül pedig csak kettő működik rendeltetésszerűen.
A biztosok testülete hangsúlyozta, hogy mihamarabb kész tervvel kell előállni a legális bevándorlás feltételeinek megteremtésére és az úgynevezett európai kék kártya létrehozására, amely munkavállalási lehetőséget biztosítana az unión kívülről érkezőknek.
Változik a német menekültpolitika?
A Bild beszámolója szerint Németországban több tucat képviselő csatlakozott az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös parlamenti (Bundestag-) frakciójából ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek célja a Merkel-féle menekültpolitika gyökeres megváltoztatása.
A 311 fős CDU/CSU frakciónak már több mint negyven tagja írta alá a felhívást, miszerint érvényt kell szerezni a menekültügyi eljárásról szóló törvény 18. szakasz 2. bekezdésében rögzített szabálynak, amely előírja, hogy meg kell tagadni a belépést a biztonságos harmadik országból érkező, Németországba illegálisan beutazni szándékozó emberektől.
Biztonságos harmadik ország például Ausztria, onnan lép be a legtöbb menedékkérő Németországba.
Támadásnak veszik a lépést
Az aláírásgyűjtésről a ZDF országos közszolgálati televízió is beszámolt még kedden hírportálján, kiemelve, hogy a kezdeményezés nyílt támadás a kancellár menekültpolitikája ellen, amelynek egyik alapvetése éppen az, hogy a menekültválságot nem lehet a német határon megoldani, és ezért nem szabad a határt lezárni a menedékkérők előtt.
A Bild beszámolója szerint az aláírásokat befolyásos képviselők kezdeményezésére kezdték gyűjteni, köztük van Stephan Mayer, a frakció vezető belpolitikai szakpolitikusa és Christian von Stetten, a kis- és a közepes vállalkozások érdekeit képviselő parlamenti kör (PKM) vezetője.
Tervük szerint elkészítenek egy határozati javaslatot a biztonságos harmadik országból érkező menedékkérők visszafordításáról, és megpróbálják elérni, hogy azt napirendre vegyék és a frakció január 26-i ülésén szavazzanak róla.
Merkel oldalán van a többség
A frakció kedden tartotta idei első ülését. A ZDF szerint az értekezleten számos képviselő élesen bírálta a Merkel-féle menekültpolitikát.
Volker Kauder frakcióvezető kedden a másik országos közszolgálati televíziónak, az ARD-nek nyilatkozva kiemelte, hogy ugyan valóban vannak „eltérő elképzelések” arról, hogy miként kellene csökkenteni a menedékkérők számát, de a képviselők túlnyomó többsége továbbra is kitart a kancellár irányvonala mellett.
A kancellár álláspontja szerint mindenekelőtt az uniós külső határok védelmének megerősítésével, az „illegális migráció legálissá” tételével, azaz menekültkontingensek befogadásával és a menekülést kiváltó okok megszüntetéséért folytatott küzdelemmel lehet a Németországba érkező menedékkérők számát csökkenteni.
Németországban tavaly 1 091 894 menedékkérőt vettek nyilvántartásba. Ekkora tömeg érkezésére nem volt példa a modern Németország történetében.
