A jelenlegi trend
Az utóbbi években észrevehetően a fúziós ügyek száma növekszik, és tavaly már az összes lezárt eljárás több mint a felét ezek tették ki. A fogyasztóvédelem területéhez kapcsolódó ügyek körülbelül 30 százalékot képviseltek, a további részarányt a kartell- és erőfölényes ügyek jelentették.
A versenyfelügyeleti bírságok alanyainak száma és a kiszabott büntetés összege az elmúlt öt esztendő adatai szerint folyamatos csökken. A csúcs – 81 bírságolással zárult üggyel – 2013-ban volt, a következő három évben ez a szám évente 50–60 között mozgott. A tendencia jelzi, hogy a vállalatok vezetői a versenypiacon egyre nagyobb körültekintéssel és felelősséggel hozzák meg döntéseiket, és nyilván visszatartó ereje van az egyre hatékonyabb versenyhatósági ellenőrzéseknek is.
Bírság a megtévesztő reklámért
Az utóbbi öt esztendőben összesen 330 ügy esetében szabtak ki versenyfelügyeleti bírságot, összesen mintegy 22 milliárd forintot. A múlt év legnagyobb – 600 millió forintos – büntetését a Magyar Telekom Nyrt. kapta. A cég reklámkampányában nem tárgyilagosan, hanem megtévesztő módon hasonlította össze saját és versenytársai mobilinternet-hálózatainak nagyságát. Ezzel hátrányosan befolyásolta versenytársai helyzetét. (Megjegyzés: az ügy bírósági felülvizsgálata folyamatban van).
Hasonló ügybe keveredett a Vodafone Magyarország Zrt. Megtévesztő reklámkampányában „elfelejtette” feltüntetni, hogy készülékeiért az előfizetőnek a hűségidő alatt is havi használati díjat kell fizetnie. A GVH 200 millió forint bírságot rótt ki rá. A többszörösen visszaeső társaság eredetileg 400 millió forint büntetésre számíthatott, ám azért úszta meg feleannyival, mert igazolta „kifogásolt magatartásának” kijavítását.
Ugyancsak fogyasztóvédelmi jogsértésért bírságolta a GVH 105 millió forintra a SANDOZ Hungária Kereskedelmi Kft.-t, mert a gyógyszercég jogsértően hirdette ACC elnevezésű gyógyszereit; nem az alkalmazási előírások alapján, hanem azokon „túlterjeszkedve” reklámozta a szerek gyógyhatásait.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az első visszavont fúziós engedély
A fúziós témákban született döntések érdekessége, hogy a GVH a múlt évben először vont vissza fúziós engedélyt, és ehhez kapcsolódóan még bírságot is kiszabott. Ilyen ügy volt az Infineon Technologies AG Cree Fayetteville Inc. feletti irányításszerzésre vonatkozó, valamint a Cree Inc. és Cree Sweden AG teljesítmény- és rádiófrekvencia félvezető üzletágának az Infineon Technologies AG részévé válását engedélyező határozat. A GVH azért szabott ki bírságot is, mert az Infineon Technologies AG kérelmében félrevezetően, hiányosan nyilatkozott az összefonódással érintett piacokról.
Ezzel kapcsolatosan a versenyhivatal felhívja a hasonló ügyekben eljáró cégek figyelmét: az ügyintézés gyorsítása érdekében eddig az egyszerűbb megítélésű ügyekben elsősorban a fuzionáló felek által szolgáltatott adatok alapján döntött, de ezután, törvényi felhatalmazásával élve, az esetleges jogsértések feltárása érdekében, előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást is végezhet. Jelenleg a GVH előtt lévő legnagyobb horderejű fúziós ügy a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. és az Invitel Távközlési Zrt. közötti összefonódás vizsgálata.
A GVH illetékese hangsúlyozza: a hivatal elé kerülő ügyek elintézésének határidejét a nagymértékben megnövekedett ügyszám ellenére sikerült jelentősen csökkenteni. Évekkel ezelőtt például fúziós ügyekben 36 nap volt az átlagos átfutási idő, amit 2016-ban sikerült 12 napra leszorítani.
A múlt év pontos adata még nem ismert, de tény, már volt több, jól előkészített összefonódási kérelem, amelyet tavaly egyetlen nap alatt jóváhagyott a versenyhatóság. Az ügyintézés gyorsításához jelentősen hozzájárult, hogy az új szabályok szerint az egyszerűbb megítélésű ügyekben már közvetlenül a vizsgálók dönthetnek.
A „hallgatás megtörése”
A Versenyhivatal évek óta fokozott figyelmet fordít a kartellek leleplezésére, illetve azok kialakulásának megelőzésére. Ezzel a céllal két, konkrét példákat tartalmazó kiadványt, „Kartellgyanús közbeszerzés”, illetve „Hogyan maradjon tiszta?” címmel jelentetett meg, segítve ezzel az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket a versenykorlátozást célzó megkeresések elhárításában.
A leleplezés egyre fontosabb eszköze az úgynevezett engedékenységi politika, a „hallgatás megtörése”, amikor a jogsértés feltárásában önként közreműködő cég engedményeket vagy akár felmentést is kaphat a büntetés alól. Az Európai Bizottságnál a kartellügyek mintegy 90 százalékát már így tárják fel.
Nálunk még nehezen szánják el magukat a kartellbe lépett jogsértők az „önvallomásra”, ám nem csekély eredményként könyvelhetjük el, hogy 2004 óta – amióta alkalmazzák – már csaknem ötven „megbánó” élt a lehetőséggel. Az ilyen esetek mintegy 60 százalékában új versenyfelügyeleti eljárás indult.
A „nagyhalak”: bankok és informatikai cégek
A feketelista.hu öt esztendőre visszamenő összesítése szerint a legtöbbször bírságoltak számát tekintve az informatikai cégek, a bírságok összege szerint pedig a bankok állnak a lista élén.
A legtöbbször, hatszor, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-re szabott ki pénzbírságot a GVH, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-t, négyszer, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a TVBrands Kft.-t egyaránt háromszor sújtotta pénzbüntetéssel.
A bírságok mértékére jellemző, hogy összege 29 alanynál egyenként meghaladta az 500 millió forintot. Az OTB Bank Nyrt. a „rekorder”, 3,922 milliárd forintos összeggel. Az Erste Bank Hungary Zrt. pénzbüntetése 1,725 milliárd forint, a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.-é pedig 983 millió forint volt.
