Mit tiltanak?
A kereskedelmi és befektetési tevékenységeket korlátozó intézkedések a most hozott döntés értelmében 2017. június 23-ig maradnak érvényben – derül ki a közleményből.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A két évvel ezelőtt hozott szankciók elsősorban a Krím félszigetről származó áruk exportjára és importjára, valamint a területen eszközölt befektetésekre vonatkoznak. Tiltják emellett az uniós bejegyzésű turisztikai cégek tevékenységét a félszigeten, a közlekedési, a távközlési és az energetikai szektorhoz kapcsolódó áruk kereskedelmét, az olaj-, gáz- és ásványianyag-források feltárását és kitermelését is.
Nem volt váratlan
Diplomáciai források szerint az unió fontolgatja a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott orosz szerepért kirótt gazdasági szankciók féléves meghosszabbítását is. Erről jövő héten dönthetnek a tagállamok külügyminiszterei, arra hivatkozva, hogy Moszkva nem tartja be a konfliktus tartós rendezését célzó minszki egyezményekben foglaltakat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Krímre vonatkozó szankciók meghosszabbítása nem volt váratlan, bár a közelmúlt egyes fejleményeit megfigyelők úgy értékelték, hogy enyhülés körvonalazódik az EU-orosz viszonyban.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke például a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum csütörtöki megnyitóján úgy vélte: nem helyrehozhatatlan az Európai Unió és Oroszország viszonya, és szükség van a párbeszédre. Hangoztatta azonban, hogy az uniós szankciók feloldásának egyetlen módja a minszki megállapodások végrehajtása.
Lobbizott a meghosszabbításért
Hamarosan lejárnak az Oroszországgal kapcsolatos embargók, így Daniel Fried amerikai szankciófelelős végigturnézza Európa egy részét, hogy lobbizzon a meghosszabbításuk mellett. Ám nem minden ország ért egyet Amerikával, sokak exportja komoly kiesét szenved a szankciók miatt.
