A gyenge fejlettség ássa alá a növekedést
Kudrin rámutatott, hogy az orosz gazdaság egyik legsúlyosabb problémája a gyenge technikai fejlettség és fejlődés. Az innovatív termékek aránya minimális mértékben emelkedik, függetlenül attól, hogy mennyit költ az állam erre a célra.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A 2008-ban elfogadott hosszú távú stratégia szerint az orosz gazdaságban 40 százalékra kell emelni az innovatív termékek részarányát, amely 2007-ben nagyjából 7 százalékon állt.
„Jelenleg 9 százalékra rúg, a célul kitűzött 40 százalék helyett. Azaz nem lépünk előre a technikai fejlettség terén” – mondta a volt miniszter, hozzátéve hogy Oroszországban nem teremtették meg a piaci versenyben győzelmet célul kitűző innovációs iparágakat, ráadásul egy sor adminisztratív akadály miatt a vállalatok félnek kilépni a világpiacra.
Irány a három százalékos plusz?
Andrej Klepacs, az állami tulajdonban lévő legnagyobb orosz fejlesztési bank, a VEB alelnöke, aki szintén részt vett a Szocsiban tartott konferencián, újságíróknak arról beszélt, hogy az orosz gazdaság 1,2 százalékkal növekedhet idén. Klepacs szerint ugyanakkor 2018-19-ben akár a 3 százalékot is elérheti a hazai össztermék (GDP) bővülésének mértéke.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az orosz statisztikai hivatal közlése szerint tavaly 0,2 százalékkal zsugorodott Oroszország bruttó hazai terméke a 2015-ben mért 3,7 százalékos csökkenés után. Azt ezt megelőző évben, 2014-ben 0,6 százalékkal, 2013-ban 1,3 százalékkal, 2012-ben 3,4 százalékkal, 2011-ben 4,3 százalékkal, 2010-ben pedig 4,5 százalékkal növekedett a GDP.
A világgazdasági válság csúcspontján, 2009-ben 7,8 százalékkal zsugorodott az orosz gazdaság.
A kőolaj világpiaci árának zuhanása, illetve az Oroszországra kivetett nyugati szankciók következtében kialakult recesszió a vártnál kevésbé bizonyult mélynek, amit elemzők egyebek között a katonai kiadások emelésével, az import csökkenésével és az export bővülésével magyaráztak.
