Nem volt pánik
Az oktató kétségtelen újdonságnak nevezte a bankok megnyitását. Tudomása szerint az emberek nagyobb számban keresték fel a pénzintézeteket, de mivel minden fiók nyitva volt, ezért nagy tömeg, sorban állás nem volt tapasztalható. Elmondta, hogy az emberek jelentős része azért ment el a bankjába, hogy pontosan megtudja és ellenőrizze, milyen szolgáltatások érhetőek el.
Néhányan ellenőrizték bankszámláik adatait, mások megvizsgálták, hogy a hivatalosan közölt fizetések, nyugdíjak megérkeztek-e a számlákra. Bár erről kormányhatározat rendelkezett, jobb személyesen megbizonyosodni arról, hogy milyen lehetőségek vannak – jegyezte meg Fokasz Nikosz.
Vannak kiskapuk
Az ELTE oktatója rámutatott, hogy a készpénzkifizetés korlátozása nem változott. Ez jelenleg a görög bankrendszer legszűkebb keresztmetszete – fogalmazott. Naponta most is csupán hatvan eurót lehet kivenni a készpénzkiadó automatákból és a bankfiókok pénztárainál.
Jelezte, hogy ha azonban valaki nem megy el minden nap a bankba, és kihagy három napot, akkor az elmaradt összeget visszamenőleg kiveheti. Ebből a szempontból a rendszer valamelyest rugalmasabbá vált – fűzte hozzá. Nem változott a tőkemozgások korlátozása sem. Feloldása valószínűleg csak nagyon lassan, fokozatosan következik be. Szakértők szerint ez igazából csak 2016 elejére várható – hangsúlyozta az egyetemi oktató.
Három hét kényszerszünet
Az Alekszisz Ciprasz vezette görög kormány június 29-i hatállyal rendelte el a bankfiókok bezárását, valamint vezetett be szigorú szabályokat a tőke mozgásának ellenőrzésére, hogy megfékezze a betétesek egyre erősödő pénzkivételi rohamát és ezáltal megvédje a bankrendszert. A pénzforgalom korlátozása azonban fojtogatja a gazdaságot, megbénítja a piaci szereplők működését, és ez az utóbbi három hét már legalább 3 milliárd eurójába került Görögországnak.
