Az isztambuli tőzsde irányadó indexe, a BIST 100 napi mélypontján, 8,15 százalékos mínuszban, 75 268,15 ponton nyitotta a kereskedést. A napi legnagyobb értéke 77 512 pont volt délután fél háromig, ami 5,41 százalékos veszteséget jelent a pénteki 81 943,42 pontos záróértékhez képest. Fél háromkor 77 041,80 ponton, 5,98 százalékos mínuszban állt a mutató.
Azonnal be kellett avatkozni
A török líra árfolyama újabb történelmi mélypontra süllyedt a dollárhoz és az euróhoz képest is, közel 4 százalékot veszített értékéből a török fizetőeszköz. A jegybank azonnal reagált az árfolyam megroggyanására: keddi hatállyal a következő egy hétre 4,0 százalékról 3,5 százalékra csökkentette a dollárban elhelyezett egyhetes betétek kamatát, az euróbetétek esetében pedig 2,0 százalékról 1,5 százalékra vitte le a kamatlábat.
A döntés nem sokat segített, a bejelentés után a dollárért 2,76 lírát, az euróért pedig 3,08 lírát kértek, azaz a török deviza 3,55, illetve 3,7 százalékos mínuszban állt.
Nem ezt várták a befektetők
A befektetők egyik legsötétebb félelme vált valóvá azzal, hogy a Recep Tayyip Erdogan államfő által alapított Igazság és Fejlődés Pártja 41 százalékos eredménnyel győzött ugyan a parlamenti választáson, de 13 év kormányzás után elveszítette abszolút többségét, így nem tud egyedül kormányt alakítani.
A parlamentbe bejutott négy párt – az AKP mellett a balközép Köztársasági Néppárt (25 százalék), a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (16 százalék) és a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (13 százalék) – egyike sem kapott elég szavazatot ahhoz, hogy egyedül tudjon kormányt alakítani. Egy kormánykoalíció létrehozása pedig nehezen tűnik megvalósíthatónak, ami azt jelenti, hogy instabil időszak kezdődhet Törökországban.
Eddig sikeresek voltak
Az AKP 2002-ben főleg gazdasági programjának köszönhetően jutott hatalomra, és gazdasági téren jelentős sikereket tudhatott maga mögött az utóbbi évekig.
Csökken az ütem
Törökország gazdasága még 2010-ben és 2011-ben is több mint 8 százalékkal bővült, ám előbb a fő exportpiacán, az euróövezetben kirobbant válság, majd a határain, Irakban és Szíriában fellángoló háború miatt jelentősen lelassult a növekedés.
Tavaly már csak 2,9 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék, miközben a munkanélküliségi ráta 11 százalékra, az utóbbi öt év legmagasabb szintjére ugrott.
