Cameron is lemondott
A Google’s Trends bejegyzése alapján helyi idő szerint éjfél körül, vagyis két órával a népszavazási urnazárás után 250 százalékkal növekedett a „mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?” kérdésre választ keresők száma – írta a The Verge, amely szerint a Google keresési adatai azt mutatják, hogy a tények hiánya nyilvánvalóan nem befolyásolta a szavazókat a döntésben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az eredmények szerint a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. A népszavazáson mintegy 33 és fél millióan vettek részt. A kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.
A végeredmény hivatalos ismertetése után bejelentette távozási szándékát David Cameron brit miniszterelnök, aki a bennmaradásért kampányolt.
Stabilizálni kell a helyzetet
A kilépéssel kapcsolatban Philip Hammond külügyminiszter kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.
A népszavazás eredménye egyelőre azonban csak nyugtalanságot okozott, a font a péntek reggeli londoni kereskedésben csaknem 10 százalékos zuhanással 1,35 dollár alá, 31 éve nem mért mélypontra gyengült, és jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. Az értéktőzsdék világszerte jelentős mínuszba kerültek.
Széthullhat Nagy-Britanni
A kilépésről szóló hírek hatására a skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon egyenes utalás tett arra, hogy a tavalyi után Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat. Skóciában ugyanis a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba „az ír sziget egyesítéséről”, miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.
Nem változtatnak a döntésen
Hat balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – szeretne csatlakozni jelenleg az Európai Unióhoz, és ez mintegy 20 millió embert jelent.
A balkáni régió sajtója szerint a Brexit jelentősége csak a berlini fal leomlásához vagy a Szovjetunió felbomlásához hasonlítható, a népszavazás eredményét pedig történelminek, szomorúnak, tragikusnak, sőt katasztrofálisnak nevezik, amely akár láncreakciót is okozhat más, euroszkepticizmus felé hajló országokban is. Ugyanakkor a balkáni országok újságjainak beszámolói szerint az uniós tagságra vágyó országok a brit döntés miatt nem fognak változtatni európai integráció felé irányuló politikájukon.
Csökkent a lelkesedés
Szerbiával és Montenegróval már elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta tagjelölt, Bosznia-Hercegovina februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, Koszovóval pedig 2015-ben írta alá az Európai Unió a stabilizációs és társulási megállapodást. Brüsszel ugyanakkor bejelentette: 2020 előtt nem várható semmiféle bővítés.
A balkáni országok a stabilitás és a jólét megtestesülésének tartják az Európai Uniót, amelyhez mindenképpen mihamarabb csatlakozni szeretnének, habár az utóbbi időszakban némileg csökkent a lelkesedés, aminek legfőbb oka a migránsválság, és annak következményei.
