Németország a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti.
A visszaküldésre vonatkozó előírást a szíriai állampolgárok esetében október 21. óta alkalmazzák – mondta a szóvivő.
Átnyújtották a meghívót?
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) augusztus 20-án határozott arról, hogy a szíriai menedékkérők esetében egyelőre nem vizsgálják, hogy mely tagállamban érkeztek meg az EU területére, hanem élve a dublini rendszerben adott lehetőséggel – a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján – átvállalják a menekültügyi eljárás lefolytatását.
A német kormány menekültügyi tevékenységének bírálói szerint sok szíriai állampolgár ezt a döntést „meghívólevélként” értelmezte, és ez okozta a menekülthullám drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A belügyminisztérium a szíriai menedékkérőkre vonatkozó másik jelentős döntés visszavonására is törekszik, a tárca szándéka szerint a BAMF-nak vissza kell térnie a tavaly november előtt követett gyakorlathoz, miszerint nemcsak a benyújtott menedékjogi kérelem, hanem a kérelem és a kérelmező személyes meghallgatása alapján döntenek a szírek ügyeiben.
Mindkét változtatás – a csak az írásos kérelemre építkező döntési gyakorlat és az eljárások átvállalása a többi tagországtól – az ügyintézés egyszerűsítését, felgyorsítását szolgálta. A kérelmező személyes meghallgatása ugyanis meghosszabbítja az adott ügy átfutási idejét, a menedékkérő visszaküldésére irányuló eljárás pedig igen összetett és hosszadalmas, például azért, mert szükséges hozzá az adott kérelmező ügyében az EU-ba belépés helye szerint illetékes uniós partnerország közreműködése.
Meggyorsították az eljárást
Eredetileg mindkét változtatás bürokratikus jellegű volt, különösebb politikai jelentőség, üzenet nélkül. A BAMF nem is hozta nyilvánosságra a szíriai menedékkérők ügyeinek átvállalásáról szóló döntését, de az kiszivárgott, és a hivatal augusztus 25-én egy Twitter-üzenetben megerősítette a sajtóhíreket, a személyes meghallgatás mellőzéséről szóló – a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi kormány tanácskozó testülete, a belügyminiszteri konferencia (IMK) által adott iránymutatás alapján tavaly novemberben hozott – döntést pedig nem kapta fel a sajtó.
A két ügy politikai jelentőségre tett szert – vélik megfigyelők, akik szerint a szövetségi belügyminisztérium a változtatások visszavonásával azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy a szíriai menedékkérők nem részesülnek megkülönböztetett bánásmódban Németországban.
Napirenden a menekültstátusz kérdése
A belügyminisztérium már utasította a felügyelete alá tartozó BAMF-ot, hogy ismét hallgassa meg személyesen a szíriai menedékkérőket. A tárcavezető, Thomas de Maiziere egy pénteki nyilatkozata szerint ettől azt várják, hogy az eddiginél többen kapnak menekültstátus helyett úgynevezett oltalmazotti státust, amelyhez nem jár családegyesítési lehetőség és csak egy évre szól. A miniszter nyilatkozata vitához vezetett a kormányzó CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós partner, a szociáldemokrata párt (SPD) között. Végül abban állapodtak meg, hogy az ügyet az IMK napirendjére emelik.
Németországban a szíriai állampolgárok alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját. A BAMF adatai szerint az idén október végéig 758 473 menedékkérőt regisztráltak, köztük 243 721 szíriai állampolgárt.
Sürget az idő
Angela Merkel sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a szlovéniai fejlemények aláhúzzák annak „sürgősségét, hogy összeurópai megoldáson kell dolgoznunk”, és mindenekelőtt biztosítani kell a görög-török uniós külső határt.
Éppen ezért fontos, hogy az uniós kormány-, illetve államfők informális tanácskozást tartanak csütörtökön Máltán az EU-Afrika csúcs után.
Az idő sürget, megoldásokat kell találni a külső határok jobb védelmére, tárgyalni kell Törökországgal egy migrációs akciótervről és fel kell gyorsítani az uniós regisztrációs pontok (hot spotok) kiépítését Görögországban és Olaszországban – mondta Angela Merkel.
A közös európai megoldás ügye „sajnos nem halad annyira gyorsan, amennyire a problémák sürgető volta miatt szükséges lenne” – mondta a kancellár.
Szlovénia helyesen járt el
Közben a Bild című lap online kiadásában azt írta: a szlovén kormány egyeztette a horvát határon végrehajtani tervezett intézkedéseit az osztrák és német belügyi hatóságokkal, és Magyarországon beszerzett 100 kilométer drótkerítés felhúzásához elegendő anyagot.
A határ biztosítására az uniós partnerek 400 fős erősítést ígértek a nyugat-balkáni országnak, de ezt az ígéretet még nemigen váltották be – írta a Bild. A lap szerint eddig 78 rendőr érkezett a szlovén hatóságok támogatására, 20 Litvániából, 20 Szlovákiából, 25 Észtországból, 8 Ausztriából és 5 Németországból. (Ötven magyar rendőr hétfő reggel indult Szlovéniába, ahol a szlovén rendőrökkel közösen dolgoznak majd, feladatuk a közrend fenntartása, a bűncselekmények és szabálysértések megelőzése lesz.)
