Intézményi szintű költségvetés
Az államtitkár – a közoktatás helyzetéről ellenzéki kezdeményezésre megtartott vitanapon – közölte, január 1-jétől ugyanezt a működést várják el az új rendszertől.
Megjegyezte, a költségvetés tervezése iskolai szinten történik, ebből számítják ki a teljes állami intézményfenntartó éves költségvetését, és iskolai szinten november végéig elkészülnek a költségvetések.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Emlékeztetett: a Klik-et az a kritika érte, hogy túl centralizált, túl nagy és túl messze van a döntéshozatal helyétől. Szerinte az iskolák szempontjából mindenképpen jobb megoldás lesz, hogy január elsejétől létrejönnek a tankerületi központok, így az iskolaigazgató és a tankerületi központ vezetője között nem lesz köztes szint, az igazgatók valóban az iskola vezetői tudnak lenni.
Palkovics László arról is beszélt, hogy a következő időszakban két új testület jöhet létre: a Köznevelés-politikai Érdekegyeztető Tanács, amely a miniszter tanácsadó szervezeteként a Köznevelési Kerekasztal által leképezett funkciókat tartalmazza, valamint a tankerületi központi tanács, amelynek keretei között a közösség is beleszólhat az iskola ügyeibe.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A három alappillér
Az államtitkár az iskolarendszer előtt álló kihívásokról szólva elmondta: a ma iskolába járó gyerekek kétharmada nagy valószínűség szerint olyan munkakörben fog dolgozni, ami még ma nem létezik, így egy bizonytalan, nem ismert jövőre vonatkozóan kell olyan oktatási rendszert kialakítani, amiből kikerülve a tanulók boldogulni tudnak. Szerinte ezért azt kell az iskolában elérni, hogy a gyerekek megértsék és elfogadják, hogy meg tudnak tanulni különböző dolgokat, és ezt életük során bármikor meg tudják tenni, vagyis a tanulási folyamat nem ér véget az iskolával.
Palkovics László egy eredményes oktatási rendszer három legfontosabb elemének a jó képességű tanárt, a tanárok módszertani felkészültségét és a méltányos oktatást tartotta, ugyanakkor elismerte, hogy az Oktatási Hivatal kompetenciamérése szerint jelenleg „erőteljes szakadék” van a főváros és a nagyvárosi iskolák, illetve többi iskola között, vagyis a tudáshoz való hozzáférés nem ugyanolyan az iskolákban.
Jelezte: a nemzeti alaptanterv (nat) koncepciójának kialakítása jelenleg is folyik, ebben foglalkoznak a módszertannal, a méltányos és egyénre szabott oktatással, a 9 osztályos általános iskola kérdésével és az iskolaidő hosszával is. Az a cél, hogy 2019 szeptemberétől már az új nat szerint kezdődjön meg az oktatás, felmenő rendszerben – mondta.
Rugalmasabb tanmenet
Az államtitkár beszámolt a Köznevelési Kerekasztal témáiról és az iskolák által megfogalmazott kritikákról is, és ezek alapján az elmúlt időszak változásai között említette, hogy a gyerekek terhelésének csökkentése érdekében rugalmas tanmenetajánlásokat hoztak létre, valamint az első két osztályban lehetőséget adtak a 30 perces tanórákra.
Hozzátette: átalakult a szakképzési rendszer is, megjelentek a szakgimnáziumi kerettantervek, benne a természettudományos tantárgy. Ezzel kapcsolatban elismerte: valóban elég gyorsan történt a tantárgy megjelenítése, de úgy tűnik, a tanárok ezt tudják kezelni. Elmondta: mivel több kritika érte a tanfelügyeleti rendszert is, ezért ezt egyszerűbbé tették és ritkább lett intézményi önértékelés is.
Palkovics László beszámolt a pedagógusok béremeléséről és az oktatási munkát segítők fizetésének rendezéséről, valamint fontosnak nevezte a pedagógusok továbbképzésének egyetemi alapra helyezését és azt, hogy a továbbképzés ne kerüljön pénzbe se a tanárnak, se a tankerületnek.
