A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai a „Grexit” – vagyis a görög eurótagság megszűnésének – lehetséges térségi hatásairól összeállított elemzésükben megállapítják, hogy a magyar gazdaság makroegyensúlyi helyzetében végbement „figyelemreméltó fordulat” nyomán Magyarország most sokkal jobb helyzetben van az esetleges Grexitből eredő pénzügyi járványhatások átvészelésére, mint 2012-ben, a görög válság előző heveny időszakában.
Csökkent a külső sebezhetőség
A magyar gazdaság külső sebezhetősége markánsan csökkent, tekintettel a folyómérleg-egyenleg jelentős többletére, és arra, hogy a háztartások devizaalapú hiteleinek problémáját jórészt megoldották, a magyar gazdaság finanszírozása pedig egyre nagyobb mértékben történik hazai forrásokból – áll a Bank of America-Merrill Lynch helyzetértékelésében.
A ház szerint mindezek alapján a magyar gazdaság ellenállóképessége erősödött a legnagyobb mértékben a térségen belül, és így Magyarország már nem tartozik a régió „leggyengébb láncszemei” közé.
Bulgária veszélyeztetett
A cég londoni elemzői szerint a görög válságnak leginkább kitett térségi gazdaság Bulgária. A Görögországba irányuló bolgár export a teljes bolgár kiviteli érték 7 százaléka; más közép- és kelet-európai gazdaságokban ez az arány nem éri el a 2 százalékot. A görög bankok Bulgáriával szembeni követelései is a legmagasabbak a régióban; elérik a bolgár bankszektor összesített eszközállományának 18 százalékát.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzőinek becslése szerint ha a görög anyabankok beszüntetnék bulgáriai érdekeltségeik finanszírozását, az a bolgár hazai össztermék (GDP) 5 százalékához közeli finanszírozási hiányt eredményezne Bulgáriában. A cég a szektorszintű finanszírozási hiányt jelen esetben az egyszerűség kedvéért a bolgár bankrendszer teljes kinnlevőség-állománya és a teljes betétállomány különbségeként definiálja.
Csökkent a járványveszély
Más nagy londoni házak globális szinten nem tartanak súlyos pénzügyi járványhatástól abban az esetben, ha Görögországnak távoznia kellene az euróövezetből. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő erről összeállított, minap Londonban ismertetett átfogó elemzése szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben – a tavaly szeptemberi állapot alapján – 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábbi több mint 250 milliárd, illetve a 2011 végén mért 126 milliárd dollár helyett.
Az S&P szerint ez arra vall, hogy csökkent a külföldi – főleg az euróövezeti – bankokra a görögországi kitettségből eredő járványveszély.
A hitelminősítő hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) – követelésállománya Görögországgal szemben, és ez a Grexittel szinte bizonyosan együtt járó görög szuverén törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak.
