A profitmarzsok erősek
A rotációt jól jellemzi, hogy a 2016 második felében a minőségi részvényekből az értékalapú részvényekbe történő eszközátáramláshoz hasonlóra 25 év óta nem volt példa. Nagyobb fordulatra csak 2008-2009-ben került sor, de akkor a globális pénzügyi válság után, és egy új üzleti ciklus kezdetén jártunk. Az ilyen rotációk általában a ciklus elejére jellemzőek – ma pedig a globális bővülés hetedik vagy nyolcadik événél tartunk.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Ráadásul az USA vállalati bevételek a historikus csúcsok közelében járnak. A profitmarzsok erősek. Mivel a ciklus az érett szakaszában jár, és a bevételek már most is magasak, a csere célja ez esetben nem a jövedelmek visszanyerése. Több olyan részvény is van, melyeket negatív fundamentális hírek nélkül is teljesen eladtak a befektetőik.
Emellett több ciklikus részvény értékeltségét is válogatás nélkül feljebb módosították, amit egyes részvények nem nagyon fognak tudni „megszolgálni”, tekintve, hogy a ciklus késői szakaszában járunk.
Az élő példa
A Wolters Kluwer kiadóvállalat jól példázza azokat a minőségi részvényeket, amelyekkel kíméletlenül elbántak a rotáció során. Kiváló jövedelem-láthatósággal rendelkezik (a visszatérő ügyfelek aránya 78 százalék), a készpénzkonverzió erős (90 százalék fölötti), a mérlege stabil (a nettó hitelállomány/EBITDA arány 1,8-szoros), és a profitmarzs is stabil.
A Wolters az USA-ban is aktív – nyereségének 75 százalékát ott realizálja. Mindezen tényezők ellenére a részvény árfolyama szeptember és november között 20 százalékkal csökkent, anélkül, hogy a cég kilátásaiban bármi alapvető változás történt volna.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Óvatos kockázatkezelési stratégia
Kétségtelen, hogy a 2016-os év komoly kihívásokat tartogatott – a Fidelity Global Dividend alapja az év egészére vetítve 1,1 százalékos hozamot nyújtott. A válogatásban szereplő néhány viszonylag erős (főleg egészségügyi és fogyasztási) részvény ellenére az év második felében a piacon végbement erőteljes rotáció sokat ártott az alap teljesítményének.
A legolcsóbb ciklikus (például pénzügyi és alapanyag-) részvények látványosan meneteltek. Az ilyen típusú cégek nagyon szórványosan vannak csak jelen az alapban, mivel Dan Roberts olyan vállalkozásokat keres, amelyek nem csak bizonyos szakaszokban, hanem a ciklus során végig fenn tudják tartani a teljesítményüket.
A piaci hanyatlással jellemezhető időszakokban az alap jól teljesített, ami igazolta az óvatos kockázatkezelési stratégiát. A portfólióban csak nagyon kevés aránytalanul rosszul teljesítő részvény volt, mert a tőkemegőrzésre kiemelten nagy hangsúlyt helyeztek. A részvényválogatás nettó pozitív eredménnyel járult hozzá a teljesítményhez – a legnagyobb hátráltató tényező a szektorallokáció volt.
Az elmúlt öt év során az alap hozama 54,8 százalék volt, amivel a hasonló alapok között összesítésben a harmadik helyen áll.
A fő változások
Az alap forgását követhetően lassúnak mondhatóak a változások, általában évi 20-25 százalék körül vannak, ezért a portfólióváltozások általában a kisebb pozíciókat érintik. Ettől függetlenül volt azért pár említésre méltó.
Az egészségügyi allokációk 2016-ban 21 százalékról 14 százalékra csökkent, jórészt a Cardinal Health és a Medtronic papírjainak eladása következtében. A Cardinalból azért szállt ki Dan Roberts, mert oligopolisztikus ágazati pozícionálása elvesztette a vonzerejét. Az pedig, hogy megvált a Medtronictól, azt jelzi, hogy fegyelmezetten betartja az értékeltségi elveit: túlteljesített, és az árfolyamcsúcs közelében adta el, amikor elérte a maximális értékeltségét.
Új szereplő a palettán
Ami az új szerzeményeket illeti, új pozícióként vette fel a portfólióba az USA-ban működő energiatermelő vállalat, a Chevron papírját. A jelek szerint az érintettek betartják az OPEC kínálatkorlátozásra vonatkozó határozatát, és a vezető keresleti mutatók is pozitívak. A cégnek nem tett jót a magas olajárak idején végrehajtott túlköltekezés, de az ebben érintett projektek mostanában kezdenek termelni és hozzájárulni a magas készpénzhozamhoz, amely középtávon a vállalat értékének akár 20 százalékát is adhatja.
Minden osztalék készpénzben kerül kifizetésre, míg a versenytársak, például a Shell az osztalékok nagy részét részvényben fizeti ki. Ami a jövőt illeti, a jövedelem teljes fedezetet nyújt a Chevron osztalékára, és a vállalatról tudni lehet, hogy még a pénzügyi válság idején is fenntartotta vagy növelte a kifizetett osztalék összegét. Az értékeltsége a kategóriatársakhoz viszonyítva is pozitív.
Mit várhatunk 2017-ben?
A Fidelity alapelve, hogy a minőségi részvényeket részesítik előnyben, ezt taktikai okokból sem fogják feladni, az átlagostól elmaradó 2016-os teljesítmény ellenére sem. Ez a portfólió egyik fő jellemzője, és meggyőződésük, hogy a teljes piaci cikluson át előnyükre válik majd. Elégedettek az alapban szereplő részvényekkel – olyannyira, hogy esetleg újabbakat is vesznek majd belőlük.
A közelmúltban tapasztalt alulteljesítés azt eredményezte, hogy a defenzív papírok most a hosszabb távú átlagukhoz képest diszkonttal forognak. Korábban sem tartották őket „drága defenzív” részvényeknek, de most végképp nem lehet drágának nevezni őket. Még a drágább alszektorok, például az alapvető fogyasztási cikkek is diszkonttal forognak a tágabb piac rövidebb ciklusú ipari részvényeihez képest.
Ami a távolabbi kilátásokat illeti, a még mindig érvényesülő erőteljes deflációs hatások miatt nem számít a szakértő arra, hogy a kamatok visszatérnek a pénzügyi válság előtt megszokott szintekre. Az adósságállomány-növekedés, a népesség öregedése, az egyenlőtlen vagyoni viszonyok és a technológia egyaránt a magasabb infláció és kamatszintek ellen hat.
Mindez rácáfolhat a jelenleg hangoztatott reflációs nézetekre, és eladási hullámot indíthat meg a piacokon. Ha pedig ez bekövetkezik, az alapot hatékonyan megóvhatná a hangulati indíttatású részvényleértékelésektől, hogy a készpénzt generáló és a jövedelmet újra befektető vállalatokat részesíti előnyben.
