Jogorvoslatot kértünk
A szaktárca közleményében felidézi: az Európai Bizottság 2016. november 4-ei határozata szerint a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta, jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az NGM az adófizetők érdekére, a jogbiztonságra, valamint a brüsszeli döntés kötelező végrehajtására tekintettel javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a reklámadó módosítására.
Közölték, amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, az érintettek a már megfizetett reklámadót az adóvisszatérítés szabályai szerint kérhetik vissza, emellett a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót sem kell megfizetni.
Maradna az elképzelés
A közlemény szerint a brüsszeli testület kifogásolta a sávosan progresszív mértékrendszerű adóztatást és azt is, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot – az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt – nem kell reklámadót fizetniük.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A közlemény szerint a törvényjavaslat legfőbb célja a bizottság rosszallása ellenére az, hogy az alacsony (100 millió forintnál kevesebb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben se kelljen reklámadót fizetniük. Ezért amennyiben a parlament megszavazza, a 100 millió forintos reklámadóalap mentes lenne az adó alól. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe.
További kedvező változás, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles. A reklámadó mértéke is változik júniustól, 9 százalék lesz – tették hozzá.
A kormány továbbra is kiáll azon innovatív magyar kezdeményezés mellett, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó – írja közleményében a szaktárca.
