A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai gyorstájékoztatója szerint a fogyasztói árak 1,4 százalékkal csökkentek idén januárban a tavalyi év első hónapjához képest, míg tavaly decemberrel összehasonlítva 0,2 százalékkal lettek alacsonyabbak.
Már márciusban csökkenhet az alapkamat
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy az MNB a decemberi inflációs jelentésében idén az első három hónapban mínusz 0,1 százalékos éves inflációs rátával számolt, de már a januári adat után is úgy tűnik, hogy az előrejelzés nem fogja megállni a helyét.
Infláció, ahogy az MNB látja
Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak, a keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek éves inflációja a múlt hónapban csökkent, de továbbra is a már két éve jellemző 1,5-2,0 százalékos sávban maradt – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán a KSH januári inflációról kiadott jelentése után.
Az éves fogyasztói árindex 0,5 százalékponttal alacsonyabb lett a decemberinél és 1,4 százalékkal alacsonyabb fogyasztói árszínvonalat jelzett januárban, mint egy évvel korábban. A szezonálisan igazított éves maginfláció 0,1 százalékponttal 0,7 százalékosra csökkent, az indirekt adóktól szűrt maginfláció hasonlóképpen a decemberi 1,1 százalékosról 1,0 százalékosra esett. Decemberről januárra szintén 0,1 százalékponttal 1,5 százalékosra mérséklődött a keresletérzékeny termékek inflációja és 0,3 százalékponttal alacsonyabb, 1,9 százalékos lett a ritkán változó árú termékek áremelkedése.
Az MNB elemzése szerint az infláció alakulását középtávon meghatározó tételek között az iparcikkek árai egy év alatt lényegében nem változtak, ezen belül a tartós iparcikkek ára általában csökkent, a nem tartósaké nőtt. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje januárban változatlan maradt az előző hónaphoz viszonyítva.
A piaci szolgáltatások árának alakulása szempontjából az év eleji átárazások meghatározóak, emlékeztet az MNB és megállapítja, hogy a 0,3 százalékpontos emelkedés decemberről januárra alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A mérsékeltebb szolgáltatási díjemelkedés elsősorban mobiltelefon és internet tarifáknak a korábbi éveknél visszafogottabb növekedésének köszönhető.
A szakember felidézte, február elején az MNB Monetáris Tanácsának tagjai már jelezték, hogy márciusban felülvizsgálhatják korábbi álláspontjukat, és újabb kamatcsökkentések mellett tehetik le a voksukat, amennyiben az inflációs kilátások lehetővé teszik.
Az elemző szerint márciusban már csökkentheti az alapkamatot a tanács, és három-négy lépésben az irányadó rátát a jelenlegi 2,1 százakról akár 1,5 százalékig vághatja.
Nőhet a jegybank mozgástere
Januárban is folytatódott az olajár esése, ami továbbra is erőteljes nyomást gyakorol az üzemanyagárakra. Éves összevetésben az élelmiszer-, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára jelentősen csökkent januárban – emelte ki Ürmössy Gergely hozzátéve, hogy a maginflációs ráta 0,7 százalékra lassult az előző év azonos időszakához képest, a januári infláció pedig elmaradt a piaci várakozásoktól.
Az elemző szerint, ha a kormányzat úgy döntene, hogy van lehetőség újabb rezsicsökkentésre, és így mérsékelné a lakossági energiaárakat, akkor az infláció a jelenleg vártnál tovább maradhatna nulla százalék közelében. Ez jegybanki szempontból azt jelentené, hogy nagyobb tér nyílna az alapkamat csökkentésére – tette hozzá.
Távol az MNB alappályától
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén azt emelte ki, hogy januárban az MNB decemberi inflációs alappályájánál 1 százalékponttal alacsonyabb lett a drágulás mértéke. Ennek nagy része ugyan az olajár esésével magyarázható, de jelentősen mérséklődtek a várakozások is – mondta. Az elemző szintén a jegybanki alapkamat márciusi csökkentésére számít.
A szakértő szerint a januári adatok nem okoztak nagy meglepetést. Borítékolni lehetett, hogy gyengébb lesz az inflációs folyamat, mint amit a jegybank decemberi inflációs alappályája rögzített – fogalmazott.
Balatoni András úgy látja, hogy az adatok átírják a monetáris politikai döntéshozók inflációs alappályáját. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a régió más országaiban szintén az alapkamatok csökkentése mellett döntenek.
Üzemanyag nélkül stagnáltak az árak
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kiemelte: a decemberi mínusz 0,9 százalékos inflációhoz képest jelentős visszaesést mutató januári adat egyértelműen az üzemanyagok számlájára írható.
Az üzemanyagárak nélkül nézve decemberhez képest volt némi emelkedés januárban. Éves összevetésben a maginfláció 0,7 százalékos volt, ami lényegében stagnálás – közölte.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerárak stabilizálódtak. A szezonalitás miatt a tartós fogyasztási cikkek és a ruhák ára is csökkent januárban, ami nem meglepő, mert a karácsonyi szezon után szinte minden évben némi áresés következik be ezeknél a cikkeknél – fejtette ki.
Mínusz nullát hozhat a teljes év
A januári adatból az is látszik, hogy nem voltak jelentős hatósági áremelések, ahogy 2014-ben és 2013-ban sem, míg azt megelőzően januárban ezek állandó szereplői voltak az inflációs adatnak – tette hozzá.
Kifejtette, a kilátások alapján az idén várhatóan nulla százalék körüli inflációval lehet számolni. A januári adat fényében inkább negatív előjelű lehet az infláció, de a forgatókönyv a következő hónapokban, az üzemanyagárak alakulása miatt könnyen változhat – hangsúlyozta az elemző.
A családok és a nyugdíjasok nyernek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint januárban az ármérséklődés üteme tovább gyorsult, a legfrissebb adat sorozatban ötödször mutat negatív értéket. Az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő.
Mi drágulhat?
A nemzetközi dezinflációs környezetnek köszönhetően 2015 egészében alacsony árdinamikára számít az NGM. Ezért inkább a külső hatások által kevésbé érintett termékkörök, például az alkohol- és dohánytermékek vagy a piaci szolgáltatások esetében van esély drágulásra – áll a minisztérium közleményében.
Az árak stabilitása hozzájárul a jövedelmek, a bérek és a nyugdíjak értékállóságához, a növekvő reáljövedelmek pedig a fogyasztás és a megtakarítások bővülését segítik elő. A fogyasztás erősödése a gazdasági növekedést támogatja – hangsúlyozta a tárca.
Kiemelték azt is, hogy az inflációt leszorító tényezők közül az üzemanyagár-csökkenés volt a legjelentősebb, amely egész Európában negatív inflációt okozott.
A maginfláció is csökkent, de továbbra is mérsékelt, 0,7 százalékos árdinamikát jelez. Ez a mutató kiszűri az élelmiszer- és energiaárak változásainak hatását. A pozitív tartományban maradó maginfláció is jelzi, hogy nincs deflációs veszély Magyarországon – emelte ki a szaktárca.
