A görög statisztikai hivatal szerdán közölt adatai szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya 3,5 százalék volt tavaly, míg az előző, Antonisz Szamarasz vezette kormány 1,3 százalékra, az Európai Bizottság pedig 1,6 százalékra számított.
Az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges többlete a GDP 0,4 százalékának felelt meg, ami messze a várakozások alatt van. A Szamarasz-kormány még 2 százalékos elsődleges többletre számított a tavalyi évre a 2013-as 0,8 százalék után. A Görögország és a nemzetközi hitelezői által egyeztetett célszám 1,5 százalék volt. Abszolút értékben csökkent az államadósság tavaly, 317,1 milliárd euróra süllyedt a 2013-as 319,17 milliárd euróról, de GDP-arányosan 175 százalékról 177,1 százalékra emelkedett.
A január végén hivatalba lépett új baloldali görög kormány megítélése szerint a megszorító politikák nem tudták kihúzni a válságból és talpra állítani a gazdaságot az utóbbi négy évben, ezért azt ígérte, hogy véget vet a megszorításoknak. Az euróövezet legtöbb tagállama azonban hallani sem akar az adósság törlesztésének átalakítását célzó görög javaslatokról, amíg Görögország el nem fogadja az állami kiadások további leszorítását célzó reformokat.
Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap a 2010-es válság kezdete óta mintegy 240 milliárd euró értékű hitelekkel mentette meg a csőd szélére jutott Görögországot, amelynek cserébe szigorú megszorításokat és reformokat kellett végrehajtani. A hitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete még függőben van, jelenleg is folynak a tárgyalások Athén és a hitelezők között a folyósításhoz szükséges feltételekről.
