Áprilisban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, a márciusi szinthez képest pedig átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai alapján.
Gyorsult a maginfláció
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani kilátások alapján a nyári hónapokban már a magasabbak lehetnek az árak, mint egy évvel korábban voltak.
Kiemelte, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek árait, valamint a hatósági és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció is gyorsult áprilisban a márciusi 1 százalékról 1,2 százalékra, ami az inflációs tényezők erősödésére utal.
Felfelé mozdulhat a mutató
Hozzátette, hogy a következő időszakban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása átgyűrűzhet a feldolgozott élelmiszerek árába, ami felfelé hajthatja az inflációs mutatót. Az üzemanyagáraknál is inkább áremelkedés várható az olajárak növekedése miatt, ez pedig szintén emeli az inflációs rátát.
A K&H Bank elemzője arra számít, hogy az éves átlagos infláció valamivel nulla százalék felett lehet az idén, decemberben pedig a 12 hónapra visszatekintő infláció mértéke meghaladhatja a 2 százalékot.
Alacsony marad még az olajár
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok. Hozzáfűzte, hogy az olajárak még így is közel 45 százalékkal maradnak el az egy évvel ezelőtti szintjüktől.
A szakértő arra számít, hogy októberig 0-0,1 százalék körül mozoghat az infláció, majd az év végére bázishatások miatt 1,8 százalékra emelkedik. Az idei átlagos infláció nulla körül lehet, 2016-ban pedig 2,5 százalékos átlagos inflációval számol.
Ebből kamatcsökkentés lesz
Az elemző kifejtette, hogy mivel belátható időn belül az infláció nem éri el az MNB által kitűzött inflációs célt, a jegybank tovább csökkentheti, majd a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. Suppan Gergely arra számít, hogy két lépésben júniusig 1,50 százalékra mérséklődik a most 1,80 százalékos alapkamat.
Májusban megindulhat az infláció
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint a mínusz 0,3 százalékos áprilisi inflációs adat megegyezik a várakozásaikkal, a maginfláció azonban magasabb a bank által előre jelezettnél. A növekedést a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is segítette – jegyezte meg a szakértő.
Májusban várhatóan pozitív tartományba kerül az infláció az üzemanyag és a pénzügyi szolgáltatások esetében a bázishatások, valamint a dohányáruk jövedéki adójának növekedése miatt. Az elemző szerint az infláció akkor indulhat erőteljesebben növekedésnek, ha – várakozásaiknak megfelelően – a forint árfolyama elkezd gyengülni.
Az MKB vezető elemzője decemberre éves szinten 2 százalék feletti fogyasztói árnövekedéssel számol. Az éves átlagos inflációt 0,3 százalék körülire várja 2015-re a szakértő, míg 2016-ban 2,8 százalékos átlagos árnövekedést vár. Várakozásaik szerint a jegybank 1,5 százalékra csökkenti az alapkamatot júniusig, a további csökkentés ellen szól, ha gyengül a forint árfolyama és nő az infláció.
Így látja a minisztérium
Balogh Lászó helyettes államtitkár szerint az infláció negatív jellege fokozatosan csökken és lassan közeledik a nulla százalékhoz. Felidézte, hogy márciusban még mínusz 0,6 százalékos inflációt mért a statisztikai hivatal, áprilisban pedig 0,3 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak éves szintű csökkenése.
Kifejtette, hogy a kormány az Európai Bizottságnak a múlt héten benyújtott konvergenciaprogramban nulla százalékos éves inflációval számolt az idén. A kormány várakozása szerint a most még enyhén negatív infláció az év közepe körül eléri a nulla szintet, az év második felében pedig enyhén e fölött lesz. Hozzátette, hogy ebben azonban számos bizonytalanság van, például az olajárak alakulása, míg az import oldalon nem várható inflációs nyomás.
40 éve nem volt ilyen
Balogh László kiemelte: nagyjából negyven éve nem volt példa arra, hogy nulla százalék közeli vagy negatív infláció legyen Magyarországon. Kitért arra, hogy közgazdászok szerint tartósan 2-3 százalékos infláció kell a gazdaság egészséges működéséhez.
A konvergenciaprogramban a kormány 2018 végéig 3 százalékos inflációval számol – ismertette. Ezt a célt a gazdaság várhatóan lassan éri el, mivel az eurózónában is erős a dezinflációs nyomás és az alacsony olajár is a mérsékelt inflációt segíti – mondta. Balogh László szerint az alacsony inflációs környezet a jegybank kamatpolitikáját is a csökkentés irányába befolyásolja.
