Az első negyedévben 118 595 jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem, ez 734-el 
több, mint a tavalyi negyedik negyedévben. Ezekből az 5 százalékos kvóta alapján 6494-et kényszerértékesíthetnének, de csak a kvóta 74 százalékát használják ki a bankok, így most 4783 lakóingatlant jelöltek ki.
A kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma 2013 negyedik negyedévében 3997 volt, ez a kvóta 75 százalékát érte el, és ebből ténylegesen 2166-ot adtak el. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) 1758 lakást vásárolt meg, az adósok 333-et maguk adtak el, a bankok által értékesített lakóingatlanok száma pedig 75 volt tavaly a negyedik negyedévben. A NET a legtöbb lakást Borsod-Abaúj
Zemplén megyében (236), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (168) és Békés megyében (158) vásárolta meg.
A kvóták rendszere szabályozza, hogy a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány – a bankokkal egyeztetve – azért vezette be, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra. A kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
Az idei első negyedévben a kvóta alapját képező 118 595 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (14 955), Pest megyében (17 403), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (9487) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (7263) található. A legtöbb ingatlant is ezekben a megyékben jelölték ki kényszerértékesítésre: számuk Budapesten 639, Pest megyében 727, Borsodban 391, Szabolcsban 316 volt az első negyedévben, míg a legkevesebb ingatlant továbbra is Tolna (92), Zala (83), illetve Vas megyében (58) jelölték ki.
A kvótakihasználtság az országban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 82 százalékos, Vas megyében pedig a legalacsonyabb, 46 százalékos az első negyedévben.
