Kiemelik: ez a dinamikus fejlődés Magyarország kedvező geopolitikai helyzetével együtt számos gazdasági előny lehetőségét kínálja. Újabb infrastrukturális fejlesztésekkel Magyarország elnyerheti a Kelet-Nyugat és az Észak-Dél viszonylatú áruforgalom „fordítókorongjának” rangját.
Ennek megvalósítását több beruházás támogatja, a kezdődő új beruházások közül a legjelentősebb a Budapest-Belgrád vasútvonal építése. Példaként említik, hogy a két meglévő budapesti konténerterminál mellett egy újabb terminálfejlesztés is folyamatban van. A gyors kapacitásbővülés megfelel az igényeknek, valamennyi logisztikai központ csaknem teljes kihasználtsággal működik – írták.
Felidézik: uniós cél alapján 2030-ra a vasúti fuvarozásnak 30 százalékkal kell részesednie az áruforgalom lebonyolításából, ami úgy valósulhat meg, ha a Balkán irányából (Bulgária, Törökország, Szerbia, Macedónia) érkező jelentős mennyiségű közúti forgalmat sikerül vasútra terelni. A Budapest-Belgrád vasútvonal építése és az itt megvalósuló jövőbeni áruforgalom is ezt a törekvést támogatja – közölték.
A távol-keleti üzemekben előállított árukkal töltött konténerek Európába szállítása tengeri úton nagy befogadóképességű, akár 18 ezer TEU kapacitású hajókkal gazdaságos, amelyek csak mélytengeri kikötőkbe képesek befutni, mint a görögországi Pireusz dokkja. A Kínából érkező árukat emiatt elsősorban az innen, valamint több adriai kikötőből induló vonatokon fuvarozzák Magyarországra, ezekből az elmúlt évben több mint 700 konténervonat érkezett Budapestre.
Jelenleg egy-két naponta indulnak vonatok a balkáni országokon és Szerbián keresztül Magyarországra. Mindezek miatt különösen fontos a görög Pireusz kikötője és a budapesti Rail Cargo Terminal – BILK közötti vasúti összeköttetés áteresztőképességének növelése.
A rendkívüli árumennyiség további vasúti útvonal bekapcsolását is indokolja a forgalom gyorsabb lebonyolítása érdekében: az első rendszeres tehervonati járat a több mint 7300 kilométer hosszú „selyemúton” néhány héttel ezelőtt indult heti egy szerelvénnyel a kínai Hszian városa és a budapesti Rail Cargo Terminal – BILK között. A kizárólag szárazföldi árutovábbítás előnye, hogy – egy 220 konténervonat kapacitásának megfelelő mennyiségű konténert szállító hajónál háromszor gyorsabb.
A Budapest-Belgrád vasútvonal annak a fuvarozási korridornak az utolsó szakasza, amely Pireuszt és Thessaloniki kikötőjét a legrövidebb úton köti össze a budapesti terminálokkal. A térségben az Európai Unió is több fejlesztési projektet visz: a 12-es számú vasúti fuvarozási folyosó (RFC) tervezett útvonala: Budapest-Szerbia-Macedónia-Görögország (Pireusz). A Budapest-Belgrád szakasz a korridor legfontosabb része Magyarország számára – írták.
