Brexiten innen, Trumpon túl
„Ha valamit az idei évből megtanulhattunk, az az, hogy egy-egy olyan hirtelen jött sokk, amit a brit népszavazás vagy Trump elnökké választása okozott, átmenetileg ugyan nagy árfolyammozgásokat okoz a piacokon, a befektetők azonban hamar túllépnek a negatív hatásokon, és a kockázatok helyett inkább a pozitív üzenetekre koncentrálnak. Bíznak a támogató jegybanki és költségvetési politikában” – mondta el Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfolió-menedzsere.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Sokkal tartósabb ellenben az a hatás, amelyet az alacsony kamatkörnyezet jelent, hiszen ennek eredményeként a befektetőknek a korábbi kétszámjegyű hozamok után két lehetőségük marad: vagy maradnak a nullához közeli hozamoknál, vagy elmozdulnak a kockázatosabb, azaz nagyobb árfolyammozgással járó megoldások felé.
Ha a magyar befektetési eszközöket nézzük, ez a dilemma igencsak jól látható, hiszen 2016-ban – az előző évhez hasonlóan – a hazai részvényekkel lehetett a legjobban keresni, mintegy 26 százalékos hozamot realizáltak, a hosszú futamidejű kötvényalapok több mint 5 százalékos hozamot nyújtottak, miközben egy átlagos betétlekötéssel már csak fél százalék körüli hozam érhető el.
A K&H Alapkezelő elemzője rámutatott, hogy az IMF előrejelzése alapján a világgazdaság bővülése jövőre 3,4 százalékra gyorsulhat, miközben továbbra is számítani lehet a jegybankok támogató politikájára.
2017-ben így az infláció lesz az, ami kihívás elé állítja a jegybankokat és a befektetőket, hiszen az idei 0 százalék körüli értékhez képest év elejére globálisan 1-2 százalékra gyorsul a fogyasztói árak emelkedése.
A jegybankok egyelőre eltérően reagálnak az inflációs nyomásra: az Európai Központi Bank decemberben várhatóan meghosszabbítja a 2017. márciusban kifutó kötvény-vásárlási programját, míg a Fed a decemberi emelést követően jövőre 1-2 kamatemelést hajt majd végre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Jövőre a dollárkamatok emelkedése és a dollárfinanszírozás drágulása a feltörekvő részvénypiacoknak lehet kedvezőtlen. Ugyanakkor a hazai tőzsde felülteljesítő lehet a feltörekvő részvénypiacokhoz képest. Kovács Mátyás ezt azzal magyarázta, hogy a magyar piac kevésbé kitett a dollárkamatok emelkedésének, a blue chipek jó profitszámokat jelenthetnek, valamint a gazdasági környezet is támogató jelenleg.
A kötvénypiacon az infláció gyorsulása miatt a hosszú távú kötvényhozamok tovább emelkedhetnek, a hozamgörbe meredeksége már idén is extrém szintre emelkedett. Ezt erősítheti a Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja, amely a kereskedelmi bankokat a kötvényvásárlások irányába tereli.
„A forint árfolyamában nem számíthatunk markáns erősödésre” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Az MNB-nek ugyanis maradt még eszköze az élénkítéshez: a kamatvágás mellett a 3 hónapos betét korlátját is csökkentheti.
Igény van a TBSZ-re
„A befektetők részéről eközben azt látjuk, hogy az alacsony kamatkörnyezetben egyrészt felértékelődik a befektetési szakemberek által nyújtott szolgáltatás jelentősége, másrészt határozottan erősödik a hosszú távú szemlélet. Ez utóbbit jól mutatja, hogy a 2010 óta stabil szerepe van a befektetők körében a tartós befektetési számlának (TBSZ): jelenleg minden negyedik befektető tart rá igényt. Ennek köszönhetően idén októberig több mint 5 ezer K&H TBSZ-t nyitottak, amelyeken közel 20 milliárd forintot helyeztek el. Tekintve azonban, hogy tavaly a TBSZ-ek 55 százalékát az utolsó negyedévben nyitották, a dömping még egyértelműen hátravan” – tájékoztatott Zobor Zsuzsanna, az alapkezelő vezérigazgatója.
„A tartós befektetési számlák iránti keresletet csak fokozhatja a jövő évben várható gyorsuló infláció, hiszen az öt év után elérhető 15 százalékos kamatadó-mentesség már a hozamra is látványos hatással van.
Szerencsésnek tartjuk ezért azt a napokban bejelentett, TBSZ-re vonatkozó változtatást, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy nemcsak a harmadik évnél, hanem az ötödik évnél is – tehát amikor már érvénybe lép a kamatadó-mentesség – lehetőség van arra, hogy pénzük egy részét kivegyék, miközben a kamatadó-mentesség sem vész el.
Emellett az is ösztönzően hathat jövőre a befektetési piacra, hogy 2017-től kezdődően a megtakarítások adózása is változik, ugyanis 2017-től már nem terheli azokat a 6 százalékos EHO” – mondta el a befektetési szakember.
2016. harmadik negyedévének végén a K&H Alapkezelő teljes kezelt vagyona 1031 milliárd forint volt, az alapokban kezelt vagyon 873 milliárd forintot tett ki, az intézményi ügyfelek kezelt vagyona 158 milliárd forintot ért. Az alapkezelőnél tapasztaltak szerint tavasszal, illetve nyár elején kivették az alapokból a megtakarítások egy részét, a befektetők ebből finanszírozták az ingatlanvásárlásaikat, azóta ez a folyamat leállt.
