Az Állami Számvevőszék társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területe a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztése. Az országgyűlési határozatban is megerősített társadalmi szerepvállalása részeként az ÁSZ szerepet vállal a Pénzügyi Tudatosság nemzeti stratégia megvalósításában, kiemelten a kitűzött célok megvalósulásának, eredményességének mérésében. A most megjelent kutatás célja, hogy képet adjon a felsőoktatás különböző tudományterületén tanulmányokat végző fiatalok (2557 válaszoló) pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról, illetve értékelje, hogy a hallgatók pénzügyi tudása, attitűdjei és viselkedése miként változott a témában végzett korábbi kutatást követő hét év alatt.
Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje (PTM), amely a hallgatók kalkulációs készségekkel kiegészített tudásszintjét méri, nem változott a 2013-as, illetve a most elvégzett felmérés között. Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismereteket tanulók, és azok akik huzamosabb ideig külföldi éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben. A hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbség mutatkozott. A kutatásokban használt úgynevezett Énkép Index azt méri, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában saját pénzügyi tudásszintjükkel. E szerint a hallgatók mintegy fele ítéli meg reálisan önmagát, miközben a tudásukat túlbecslők aránya 38,6%, az alulbecslőké pedig 10,4%. 2020-ban a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl saját pénzügyi-gazdasági ismereteiket 2013-hoz képest.
A kutatás feltételezte, hogy a kockázatvállalás szintjét az énkép, nem pedig a valós pénzügyi tudás határozza meg. A hallgatók azonban a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a valós, illetve vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül jellemzően – mintegy 80%-ban – kockázatkerülők, így vélhetően nem vállalnak fel olyan kockázatot, amely meghaladná az ítélőképességüket. Az indokolatlan kockázatkerülés azonban negatív hatással is járhat, hiszen visszatarthatja a fiatalokat attól, hogy vállalkozóvá váljanak, vagy olyan pénzügyeket érintő tranzakciókat indítsanak, amely a jólétük növeléséhez járulhatna hozzá – szögezi le az ÁSZ kutatása.
A kutatók megvizsgálták a hallgatók célrendszerét, hitelezési, megtakarítási és befektetési kompetenciáikat, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal kapcsolatos szokásaikat. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók egyaránt rendelkeznek rövid, közép és hosszú távú célokkal. A hallgatók elsődleges jövedelmi forrása a munkabér, a zsebpénz, valamint az ösztöndíj. A 2013-as adatokat a friss kutatás adataival összevetve látható, hogy nőtt azok aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, illetve a megtakarítások átlagértéke is emelkedett. Ma már a hallgatók 90%-ának van megtakarítása, amelynek átlagértéke a nettó havi jövedelmük 130 %-a. A hallgatók legnagyobb arányban biztonsági tartalék képzésére gyűjtenek – tárta fel az ÁSZ kutatása.
A kutatás összességében megállapította, hogy miközben a pénzügyi tájékozottság szintje annak ellenére nem változott, hogy a vizsgált időszakban egyre fokozódó figyelem irányult a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, az attitűdök területén pozitív változások figyelhetők meg. A hallgatók magabiztosabbak a pénzügyek területén, fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk, illetve biztonsági tartalékképzésre gyűjtenek. Ahhoz azonban, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, az oktatás-nevelés során nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek oktatásán túl azok gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására – hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék.
