Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak vasárnapi választásán az ország 10 386 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.
Azonosításra alkalmas dokumentumok
A szavazatszámláló bizottság előtt a választópolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja a személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel). A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjárművezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására. Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz: vagy lakcímkártyára, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervényre. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, és tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve az igazolás a személyi azonosító jelről is.
Csak a névjegyzékbe felvett állampolgárok szavazhatnak
A választáson kizárólag személyesen és – a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság ma már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
Nyolc listára lehet szavazni
Áder János köztársasági elnök március 8-án írta ki az EP-választást május 25-ére, a magyar választópolgárok 21 képviselői hely sorsáról dönthetnek. A választás egyfordulós, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nyolc lista közül választhatnak.
Listára kerültek
A szavazólapon sorrendben a következő pártok, pártszövetségek listái szerepelnek: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció.
Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással folyik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Nem kaphat mandátumot az a lista, amelyik a voksoláson nem kapja meg a szavazatok legalább 5 százalékát. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Szavazás a külképviseleteken
Azok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, 96 külképviseleteken voksolhatnak, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint 7572-en szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. A külképviseleteken most kétszer annyian kívánnak szavazni, mint öt évvel ezelőtt, akkor ugyanis valamivel több mint 3800-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, és közülük 3400-an el is mentek szavazni.
A külképviseleteken a szavazást – magyarországi idő szerint – ugyancsak reggel 6 és este 7 óra között tartják, az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton elkezdődik a szavazás.
Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak a magyar EP-listákra, a voksolás előtt 1626-an jelezték, hogy a magyar EP-listákra kívánnak voksolni. Öt évvel ezelőtt 5500-an szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.
Azok, akik nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak voksolni, pénteken 16 óráig kérhették átjelentkezésüket, ezt több mint 56 ezren tették meg.
