A bíróságnak másodfokon is arról kell határoznia, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 68 ítéletet hozott, ebből 65 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben – az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében – részben helyt adtak annak.
A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig 32 ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, mindegyikben helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, az Erste Bank esetében részlegesen.
Egy pénzintézet még az elsőfokú eljárásban visszalépett, három pert – az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét – felfüggesztettek azért, mert a bíró már elsőfokon az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. A másodfokon eljáró ítélőtábla négy bank esetében fordult az Ab-hez.
Az Ab kedden kimondta, hogy nem ütközik alaptörvénybe a devizahiteles banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések következményeit meghatározó törvény, amely alapján az állam és a pénzintézetek közti, ezzel kapcsolatos perek folynak.
