Egyes citybeli vélemények szerint az sem kizárható, hogy az euróövezeti adósságválság újbóli eszkalálódása esetén – főleg IMF/EU-megállapodás hiányában – a magyar jegybank jövőre kénytelen lesz visszafordítani a jelenlegi enyhítési ciklust.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 0,25 százalékponttal 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.
A bejelentés utáni kommentárjában Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza úgy vélekedett, hogy mivel a magyar gazdaság teljesítménye változatlanul gyenge, a forint pedig „viszonylag erős és stabil”, még további MNB-kamatcsökkentések várhatók.
Ash szerint a folytatódó enyhítés mellett szól az is, hogy a monetáris tanácsi tagok többsége „nem tekinti prioritásnak” az inflációs aggályokat a célszintet többszörösen meghaladó éves inflációs ütemek ellenére sem, különös tekintettel arra, hogy a bőséges likviditással jellemzett globális finanszírozási környezetben a piaci kockázatok is enyhülni látszanak.
A fő kérdés most már inkább az, hogy ki váltja jövőre Simor Andrást az MNB élén, mert egy „nem konvencionális jelölt idegessé tehetné a piaci szereplőket, akik ortodox utódot akarnak látni” – vélekedett a Standard Bank londoni elemzője.
Ash szerint „helytálló” az MNB-elnök által a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón tett kijelentés arról, hogy Magyarország az elmúlt egy évben távolabb került az IMF/EU-megállapodástól.
A Standard Bank vezető londoni elemzője szerint azonban úgy tűnik, hogy a piacot ez mindaddig hidegen hagyja, amíg a globális finanszírozási források likvidek maradnak, a kormány jelentős készpénztartalékon ül, tartja magát a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási deficitcélhoz, és a folyómérleg egyensúlyban vagy többletben van.
Timothy Ash szerint mindazonáltal megváltozhat a piaci hangulat, ha Simor Andrást „unortodox utód, például Matolcsy (György nemzetgazdasági miniszter) váltaná az MNB élén”, vagy ha egy jelentősebb kötvénykibocsátás után, a parlamenti választások közeledtével a jövő év második felében „markánsan fellazulna” a költségvetés.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdásza a keddi MNB-kamatcsökkentés utáni kommentárjában szintén úgy vélekedett, hogy a piac a jelek szerint egyelőre „nem sok figyelmet fordít arra, hogy mi történik Magyarországon belül”. Az IMF/EU-megállapodás „egyre valószínűtlenebbnek tűnik”, a piaci feszültség azonban ennek ellenére enyhült, és a piaci szereplőknek „a szemük sem rebbent” a Standard & Poor’s hitelminősítő által múlt héten bejelentett magyar osztályzatrontás után sem.
Jackson szerint a magyar piacokon tapasztalható enyhülés a globális kockázatvállalási hajlandóság általános erősödését jelzi. A Capital Economics londoni elemzője ugyanakkor közölte: a ház kétségesnek tartja, hogy ez sokáig így maradhat. A cég jelenleg érvényes prognózisa szerint ugyanis az euróövezeti adósságválság újbóli eszkalációja várható a következő egy évben, és a folyamat várhatóan egészen addig a pontig fajul, hogy megkezdődik a valutaunió felbomlása.
A piaci hangulat ezzel járó romlása IMF/EU-megállapodás nélkül akár védelmi jellegű kamatemelésekre is rákényszerítheti az MNB-t a tőkekiáramlás mérséklése végett – vélekedett a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott londoni elemzője.
Jackson közölte: a ház jelenlegi várakozása az, hogy jóllehet a következő hónapokban lehet még néhány MNB-kamatcsökkentés, ám ezeket később várhatóan vissza kell majd fordítani. A Capital Economics mindezek alapján azt valószínűsíti, hogy az MNB-alapkamat 2013 végén is a mostani 6,00 százalékon lesz.
