A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni
befektetési részlegének elemzői szerdán ismertetett
helyzetértékelésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az
MNB egyelőre változatlanul enyhítésre hajló alapállása a
forinterősödés megállításának szándékát tükrözi, tekintettel arra,
hogy a forint „makacsul” a 310 forint/eurós szint alatt jár,
miközben a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben
elmaradt a jegybanki várakozástól.
A ház szerint ebben a helyzetben – mivel nem tűnik úgy, hogy az
MNB rövid távon kamatcsökkentésre szánná magát – a legvalószínűbb
enyhítési eszközök között van a devizaswap-műveletekkel
végrehajtandó további likviditásinjekció, valamint a három hónapos
jegybanki betéti eszközben elhelyezhető kereskedelmi banki
likviditástömeg felső összeghatárának csökkentése a jelenlegi 900
milliárd forintról.
A JP Morgan londoni elemzőinek szerdai előrejelzése szerint
ugyanakkor az MNB legalább 2018 közepéig, de valószínűsíthetően
inkább 2018 végéig fenntartja a 0,90 százalékos alapkamatot,
jóllehet a béremelésről a kormány és a szociális partnerek között e
héten létrejött megállapodás akkor már várhatóan felfelé ható
nyomást gyakorol az inflációra.
A ház várakozása az, hogy az MNB a decemberi inflációs
jelentésben emelni fogja a jövő évi bérnövekedésre szóló
prognózisát.
A JP Morgan elemzői azonban ennek ellenére is kétségesnek
tartják, hogy a jegybank a 2018 tavaszán esedékes parlamenti
választások előtt kamatemelésről döntene. Ha szükségessé válik a
monetáris szigorítás, az MNB azt várhatóan más eszközökkel, például
a kamatfolyosó kiigazításával vagy a betéti eszközben elhelyezhető
banki likviditás felső határának eltörlésével oldja meg – jósolták
a JP Morgan szakértői.
Más nagy londoni házak ugyanakkor rövid távon látnak
lehetőséget az MNB alapkamatának csökkentésére.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a
Capital Economics a monetáris tanács e héten tartott kamatdöntő
ülése utáni helyzetértékelésében valószínűtlennek nevezte, hogy a
magyarországi infláció a következő két évben az MNB 3 százalékos
központi céljának közelébe kerül.
A ház szerint az is valószínűtlen, hogy a magyar gazdaság
növekedése elérné a jegybank által várt 3 százalék körüli ütemet,
különös tekintettel a várakozásnál lassabb harmadik negyedévi
növekedésre.
A Capital Economics véleménye szerint mindemellett az
euróövezeti jegybank (EKB) is valószínűleg további gazdaságösztönző
monetáris enyhítést alkalmaz.
A ház ebben a környezetben lát mozgásteret a magyarországi
monetáris kondíciók szerény lazítására, és ennek alapján azzal
számol, hogy 2017 első felében 0,30 százalékponttal 0,60 százalékra
csökken az MNB alapkamata.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi
szolgáltató csoport – londoni befektetési részlegének hasonló
érvelésre alapozott jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB jövőre
0,50 százalékra csökkenti irányadó kamatát.
