A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokra szakosodott elemzőstábja szerint már 
tavaly is erőteljesen az újbóli túlzottdeficit-eljárás elkerülésének célja határozta meg a költségvetési politikát, jóllehet sokan – tévesen – a kormány költségvetési alapállásának lazulását jósolták.
A költségvetés feletti EU-felügyelet távoltartásának vágya láthatólag sokkal erősebb, mint a törekvés a lazább költségvetési alapállástól várható előnyökre – fogalmaznak a Morgan Stanley londoni elemzői.
Mit hozhat az egyszámjegyű személyi jövedelemadó?
A ház szerint ugyanakkor a gazdasági növekedés élénkülése nyomán sokkal kevésbé valószínű a vállalati szektor adóterhelésének az előző kormányzati ciklusban tapasztalthoz hasonló mértékű további növelése.
Még az is elképzelhető – jóllehet nem ez a Morgan Stanley alapeseti várakozása -, hogy ha a magyar gazdaság növekedése fenntartható módon beáll az évi 2-3 százalékos ütemre, akkor a kormány valamelyest lazíthatja költségvetési alapállását. A ház szerint azonban ez nehéz lenne, ha a Fidesz a következő ciklusban valóban célként tűzné ki az egyszámjegyű személyi jövedelemadó meghonosítását.
A háztartási energiaárak csökkentésével kapcsolatos tervek egyelőre nincsenek teljesen kidolgozva, de ha a kormány piaci árszintek alatti közműdíjakat állapít meg a fogyasztók számára, annak államháztartási költségterhei lehetnek, és a további kormányzati árintervenció ronthatja az energiaszektorbeli beruházási készséget – vélekednek pénteki elemzésükben a Morgan Stanley londoni szakértői.
Nem valószínű a gyenge forint politika
A ház elemzői ugyanakkor közölték: határozottan nem értenek egyet azokkal a piaci megfigyelőkkel, akik szerint a devizaalapú hitelek problémájának rendezése után a kormány nyíltan a gyenge forint politikáját kívánná meghirdetni az export versenyképességének javítása végett.
Ennek a vélekedésnek számos tényező ellentmond. A legfőbb az, hogy a forintárfolyam már most sem képez semmiféle növekedési akadályt, a magyar exportszektor „óriási sikertörténet”, az áruk és szolgáltatások külső kereskedelmi többlete eléri a hazai össztermék (GDP) 8 százalékát. Ez a tény önmagában világosan jelzi, hogy a forint a jelenlegi árfolyamon sem akadályozza az exportot – hangsúlyozzák a Morgan Stanley londoni elemzői.
A ház szakértői szerint emellett a gyenge forintra törekvő politikát nehéz lenne ellenőrzés alatt tartani, és egy ilyen politika riadalmat okozhatna a forintpapírok külföldi befektetői között – akik a kötvényállomány mintegy 46 százalékát tartják portfolióikban -, és ez a várható előnyöknél sokkal nagyobb károkat okozna a magasabb kötvényhozamok miatt.
Ráadásul a háztartásokon kívül más szektorokban is van devizaalapú hitel, elsősorban a vállalati szektorban. Ennek fele a kis- és középvállalatokat terheli, esetenként olyan kis családi vállalkozásokat, amelyek nem exportra termelnek, és így nincs feltétlenül árfolyam-fedezettségük.
Az államadósságnak is jót tenne az erősebb forint
Mindemellett az államadósság 41 százaléka is devizaalapú, és a GDP-arányos adósságráta csökkentése problémás – ha nem éppen lehetetlen – lenne a jelenleginél jóval gyengébb forintárfolyamon, hacsak a gazdasági növekedés üteme nem gyorsul fel nagyon meredek ívben, ez azonban valószínűtlen – fejtegették a Morgan Stanley elemzői.
A ház szerint mindezek alapján kétséges, hogy a következő magyar kormány „túlzottan rokonszenvezne” a gyenge forintot célzó politikával.
A Goldman Sachs sem vár gyenge forint politikát
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is azt a várakozásukat emelték ki pénteki előrejelzésükben, hogy Fidesz-győzelem esetén a folyamatosság egyik kulcseleme a feszes költségvetési politika melletti erőteljes elkötelezettség lenne. Nagyon valószínű, hogy az újabb túlzottdeficit-eljárás kockázatának csökkentése végett egy új Fidesz-kormány is olyan intézkedéseket hozna, amelyekkel a GDP 3 százaléka alatt tartható az államháztartási hiány.
A kötvénybefektetők számára, akik már hozzászoktak „a kormányzati gazdaságpolitika gyors irányváltásaihoz”, e hosszú távú költségvetési elkötelezettség stabilizáló tényező lenne a Goldman Sachs elemzői szerint. Ez különösen fontos az állampapírok külföldi befektetői szempontjából, akiket az egyéb területeken meghozott gazdaságpolitikai intézkedések „szeszélyessége” kevésbé érint – fogalmaznak a GS elemzői.
E cég szakértői sem számítanak arra, hogy a következő kormány „aktív forintleértékelési politikába” kezdene, tekintettel a külföldiek magas arányára a hazai államkötvény-piacon. A Goldman Sachs elemzői is kiemelték, hogy a külföldi kötvénybefektetők magasabb hozamot igényelnének a portfolióikban tartott magyar állampapírokra, ha sokkal gyengébb forinttal és ennek révén magasabb inflációval kapcsolatos várakozás alakulna ki körükben.
