Tartalék lett a jüan
A ceremóniára, amelyen jelen volt Nikhil Rathi, az LSE-csoport vezérigazgatója, az adott alkalmat, hogy az LSE-re vezették be a nemrégiben kibocsátott 1 milliárd jüan értékű magyar szuverén jüankötvényt. Magyarország a közép- és kelet-európai országok közül elsőként bocsátott ki kínai devizában denominált szuverén adósságot.
Varga Mihály a csütörtöki esemény után elmondta, hogy a kibocsátás jelképes jelentőségű, mivel nem nagy összegről van szó, mégis azt a fontos üzenetet közvetíti, hogy Kínával számolni kell hosszú távon is. Egyre több ország és nemzetközi intézmény tartalékalapjában jelenik meg a jüan, és Magyarország is „ezért mérte be ezt a piacot” – mondta a miniszter.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Hosszú távra veszik
A korábbi időszakokkal ellentétben a magyar kötvényeket ma már olyan befektetők keresik, akik hosszú távra tervezik a papírok megtartását, és különösen kedvező, hogy az intézményi befektetők között nyugdíjalapok is vannak.
Arra a kérdésre, hogy a jüankötvényt befektetői kereslete milyen földrajzi megoszlású, Varga Mihály azt mondta, hogy Európából és az angolszász régióból jegyezték le a kibocsátást. Arra a kérdésre, hogy a kormány tervezi-e pandakötvény kibocsátását is közvetlenül a kínai piacon, a nemzetgazdasági miniszter elmondta: a mostani jüankibocsátás partnere, a Bank of China felajánlotta ezt a lehetőséget.
Az általános vélemény az, hogy egy pandakötvény-kibocsátás jóval alacsonyabb hozammal kecsegtetne, vagyis számottevően olcsóbb piaci forrásbevonást tenne lehetővé Magyarország számára.
„Gondolkodunk ezen, a Bank of China megbízható partner a kínai piacon, adunk a szavukra, és az ő véleményüktől is függővé tesszük, hogy ez a kibocsátás ebben az évben megtörténhet-e” – mondta Varga Mihály. Hozzátette: személyesen jó esélyt lát erre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Lesz felminősítés?
Arra a kérdésre, hogy – a kibocsátási tervekkel összefüggésben is – a kormány számít-e arra, hogy a hitelminősítők az idén visszaemelik a magyar államadós-besorolásokat a befektetési ajánlású kategóriába, Varga Mihály kijelentette: Magyarország igazi hitelminősítője a piac, a nagy kereskedőházak részéről sorra érkeznek a megkeresések további kibocsátások érdekében.
Ebben a környezetben már másodlagos jelentőségű a hitelminősítők értékelése, de „szurkolok nekik, hogy tudják követni a piac véleményét” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
Idei rekorder
Nikhil Rathi, az LSE-csoport vezérigazgatója a csütörtöki tőzsdenyitási ceremónia után rendezett fogadáson elmondta: a magyar jüankötvény az idei év eddigi legnagyobb értékű olyan jüankibocsátása, amelyet a londoni tőzsdére vezettek be. Hangsúlyozta azt is, hogy az LSE-n jelenleg 38 jüankötvényt forgalmaznak, többet, mint a Nagy-Britannián kívüli nemzetközi tőzsdéken összesen.
Az LSE-csoport vezérigazgatója szerint a jüankötvények túlnyomó többségével Kínán kívüli, kanadai, európai, ausztrál és közel-keleti kibocsátók jelennek meg a piacon, ami azt jelzi, hogy a kínai deviza egyre inkább az adósságkibocsátók által előnyben részesített devizává válik.
Ez komoly átrendeződés a két-három évvel ezelőtti helyzethez képest is, és a jüan kezd önálló befektetési eszközkategóriává válni – mondta Nikhil Rathi.
