A fogyasztás segítheti a növekedést
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az európai feltörekvő térség jövő évi kilátásairól összeállított, hétfőn ismertetett átfogó előrejelzésükben 2016-ra 1,9 százalékos, jövőre pedig már 2,9 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban. Ez javított előrejelzés, a ház eddig a magyar hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékos bővülésével számolt 2017-ben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A prognózis javítását a Morgan Stanley elemzői elsősorban a költségvetési politika feszességének oldódásával, a növekedést támogató likviditási környezettel és a javuló hitelpiaci kondíciókkal indokolták. A jelenlegi makrofolyamatok a háztartási szektor fogyasztásának élénkülését is segítik az elmúlt évek gyenge teljesítménye után, és a háztartási fogyasztáshoz a támogató munkapiaci környezet is „egészséges” hátteret nyújt.
Mivel a fogyasztás hosszú ideig korlátozott volt, az élénkülési folyamat még mindig a normalizálódási szakaszban jár, ami azt jelentheti, hogy jelentős mértékű, eddig visszafojtott kereslet „szabadulhat rá” a piacra, és a fogyasztás végre utolérheti a térségi gazdaságokra jellemző szintet – áll az elemzésben.
A ház szerint a háztartási szektor ezután megjelenő költekezése a következő években folyamatos támogatást nyújt majd a gazdasági növekedéshez.
Javuló költségvetési fegyelem
Mindehhez járul, hogy az elmúlt évek egyik kulcsfontosságú mozzanataként folyamatosan javul a magyar gazdaság költségvetési pozíciója. Ennek egy része ciklikus javulás volt a bevételi oldalon, egy részét az adózási fegyelem javulása – a gazdaság kifehérítése – magyarázza.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A javuló költségvetési pozíció és a szilárd fizetésimérleg-helyzet volt a két legfontosabb indoka annak, hogy Magyarország államadós-osztályzatát az idén mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő – a Moody’s Investors Service, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings – visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába – hangsúlyozzák.
A Morgan Stanley elemzői szerint a legutóbb bejelentett társadalombiztosítási és társaságiadó-intézkedések nyomán egyértelmű, hogy a ház által az idei évre várt 1,4 százalékról nőni fog a GDP-arányos államháztartási hiány, de a következő két évben sem haladja meg a 3 százalékos felső határt. A cég 2017-re 2,5 százalékos, 2018-ra 2,3 százalékos államháztartási deficitet vár Magyarországon.
Úgy vélik, e pro-ciklikus költségvetési ösztönzés a feszes munkapiac környezetében azzal a kockázattal jár, hogy tovább hevül a munkapiaci helyzet.
Változhat a monetáris politika
A cég kitart azon előrejelzése mellett, hogy az infláció a következő negyedévekben meghaladja a várakozásokat: a ház elemzői 2017-e 2,6 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsítenek a 2 százalékos piaci konszenzus helyett. Mivel a magyar gazdaság növekedése eddig elmaradt a várttól, és az infláció is egyelőre messze jár az MNB céljától, a magyar jegybank enyhítésre hajló alapállása igencsak logikus, és összhangban van más jegybankok alapállásával.
Jövőre azonban a növekedés és az infláció is várhatóan erőteljes lendületre kap, miközben a költségvetési politika lazul. E környezetben a Morgan Stanley várakozása szerint jó esély van arra, hogy az MNB jelenlegi enyhe alapállásának fenntartása akkor már nehezebbé válik, de a magyar jegybank nagy valószínűséggel nem követi szorosan e fejleményeket az alapkamat normalizálásával.
Mikor lesz kamatemelés?
Más nagy londoni házak is azt jósolták új prognózisaikban, hogy az MNB várhatóan nem sieti el a kamatemelést. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szerint az MNB legalább 2018 közepéig, de valószínűsíthetően inkább 2018 végéig fenntartja 0,90 százalékos alapkamatát, jóllehet a béremelésről a kormány és a szociális partnerek között minap létrejött megállapodás akkor már várhatóan felfelé ható nyomást gyakorol az inflációra.
A ház ennek ellenére is kétségesnek tartja, hogy a jegybank a 2018 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt kamatemelésről döntene. Ha szükségessé válik a monetáris szigorítás, az MNB azt várhatóan más eszközökkel, például a kamatfolyosó kiigazításával vagy a betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső határának eltörlésével oldja meg – jósolják a JP Morgan szakértői.
