Tavaly 7,4 százalékkal bővült a kínai gazdaság, ami 24 éve a legalacsonyabb éves növekedésnek számít. A mérsékeltebb növekedés oka egyebek mellett a lanyha ingatlanpiac, a kivitel akadozó bővülése és a befektetések lassulása.
Jönnek még megrázó jegybanki lépések – Ki lesz a következő?
A jegybankok Svájctól Szingapúrig újabb és újabb váratlan lépésekkel forgatták fel a piacokat januárban. A közgazdászok szerint ráadásul még messze nem beszélhetünk a jegybanki sokkok végéről. A nagy kérdés az, hogy honnan várható a következő rendkívüli akció.
A kínai központi bank jelentése szerint továbbra is megfontolt, se nem túl laza se nem túl megszorító jellegű pénzpolitikát folytat.
Az ország gazdasági növekedésének fenntartása érdekében időben meg fogják tenni a szükséges kiigazításokat, ha a körülmények változása ezt indokolja, a jelentés szerint. Ugyanakkor azt is el kívánja kerülni a jegybank, hogy túlzott hitelösztönző intézkedések miatt nagy mennyiségű készpénz távozzon az országból.
„A kínai gazdaság meglehetősen nagy, lefelé irányuló nyomás alatt áll, miközben zajlik a szerkezeti átalakítás” – szerepel a jelentésben. „Nem várható a külső kereslet megugrása, a fölösleges kapacitással rendelkező iparágak pedig gyorsan növelik a termelésüket, lenyomva ezzel az árakat, különösen az ipari termelői árakat”. A kereslet ösztönzése érdekében a központi bank három hónapon belül kétszer is lépett: előbb csökkentette a kamatokat, majd a kötelezően előírt banki tartalékrátát is.
A kínai központi bank keddi közlése szerint tavaly év végén 19,8 ezer milliárd dollárra rúgott a világ második legnagyobb gazdaságának hitelállománya, ami 14,3 százalékos növekedés éves szinten. Az adósság aránya a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 193 százalék, ami a 2002-es szintet 69,6 százalékkal haladja meg.
