Visszavágták a várakozásokat

A norvég statisztikai hivatal kedden közölte, hogy a kontinentális gazdaság – az elemzői várakozásokkal összhangban – 0,1 százalékkal növekedett, míg a gyakran változékony északi-tengeri olaj- és gázkitermelést is beszámítva 1,2 százalékkal csökkent a GDP október-decemberben az előző negyedévhez képest.

Az olaj- és gázkitermelés, valamint a tengeri szállítási ágazat teljesítménye 5,6 százalékkal, a tőkeberuházások 0,9 százalékkal, az export volumene pedig 2,9 százalékkal zsugorodott, míg az import értéke 1,6 százalékkal, a belső fogyasztás pedig 0,5 százalékkal növekedett.

A statisztikai hivatal a harmadik negyedévi kontinentális GDP-növekedés mértékét nulla százalékra módosította a 0,2 százalékos első becslésről. Az egész évet tekintve 1,0 százalékkal bővült a kontinentális gazdaság, ami a 2009-es válság óta a legkisebb mérték. A norvég jegybank valamivel magasabb, 1,4 százalékos növekedésre számított. A teljes gazdaságot tekintve a norvég GDP 1,6 százalékkal növekedett, szemben a 2014-ben mért 2,2 százalékkal.

Fáj az alacsony olajár

Elemzők általában a kontinentális gazdaság adatait használják, mert az a változékony olajipari szektor adatainak kiszűrésével pontosabb képet ad a gazdaság helyzetéről. Az olaj- és gázipar állítja elő a norvég GDP ötödét. Más olaj- és gázkitermelő országhoz hasonlóan Norvégiát is keményen sújtja az olajárak zuhanása.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

A munkanélküliségi ráta tízéves csúcsra, 4,6 százalékra emelkedett, ami a globális sztenderdek szerint ugyan alacsony érték, de a 2014 közepén mért 3,2 százalékhoz képest jóval rosszabb. A norvég korona értékének egyötödét vesztette el az utóbbi másfél év alatt, aminek köszönhetően versenyképesebbé váltak a nem olajipari norvég exportőrök, de ahhoz viszont nem volt elég, hogy az egész gazdaságnak lendületet adjon.

Elemzők arra számítanak, hogy a központi bank márciusban csökkenti az alapkamatot, miután decemberben változatlan szinten, 0,75 százalékon hagyta az irányadó rátát.

A kérdés inkább csak az, hogy adott esetben a jegybank hajlandó lesz-e követni Svédország és Dánia példáját, amely országokban a központi bankok negatív tartományba süllyesztették a kamatokat a gazdasági növekedés ösztönzésének céljából.