Volt már rázós a helyzet
Miután a Fed május végén kilátásba helyezte havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjának csökkentését, jelentős tőkekiáramlás indult meg a fejlődő piacokról. A feltörekvő piaci és az USA-kötvények közötti spread ezután pillanatok alatt 120 bázisponttal emelkedett, miközben 20 milliárd dollár távozott a feltörekvő piacokról egy hónap leforgása alatt.
Az MSCI EM Index 15 százalékot zuhant, bár ennek nagy részét – több esést-kelést követően – azóta már visszadolgozta.
Kína pozíciója biztonságban van
A szakértők abban egyetértenek, hogy a fentihez hasonló Fed-javaslatok újra megrázhatják a piacokat, de ez a jelenség sokkal differenciáltabban játszódik majd le, miután nem éri őket váratlanul az esemény, és mindenki azt találgatja, melyik feltörekvő ország hogyan fog megbirkózni a források apadásával. A differenciálás szokás szerint adósságrátához hasonló egyszerű mutatók elemzésével indult, de ma már a fundamentumokat is elérte, így kerültek előtérbe a versenyképességi mutatók.
A Deloitte versenyképességi indexének tanúsága szerint – olyan szempontokat is figyelembe véve, mint az innováció vagy az adózási környezet – Kína vezető pozícióját még sokáig nem kérdőjelezi meg senki, de a második és harmadik helyen álló Németország és Egyesült Államok helyét hamarosan India és Brazília veheti át, ami jól mutatja a feltörekvő piacokban rejlő potenciált.
Még olcsó a munkaerő…
A Pioneer szerint a munkaerőköltségekkel továbbra sincs gond a feltörekvő piacokon. A gyári munkások keresete Kínában még mindig csak 2,5 dollár óránként, szemben a német 44 dollárral, és ez még csak nem is a legalacsonyabb órabér a feltörekvő világban.
Az egész feltörekvő országcsoportot szemlélve ennél magasabb bérek adódnak, de a piacok hajlamosak elfogadni azt az érvelést, hogy a béreknek még van hova emelkedniük, sőt növekedésük hozzájárul az adott ország fogyasztásának bővüléséhez, ami növeli a belső keresletet, ezáltal hozzájárul az ország sikeres felzárkózásához.
Alulteljesítenek a vállalatok?
A részvényárfolyamokat vizsgálva az ezredfordulótól azt látjuk, hogy az első tíz évben a feltörekvő piaci részvények drágulása mintegy 100 százalékkal felülmúlta a fejlett országokét, az utolsó három és fél évben azonban a feltörekvő piaci indexek 40-50 százalékos alulteljesítésben voltak. Ez a jelenség nem írható kizárólag a makrogazdasági mutatók vagy a globális kockázatkerülés rovására, sokkal inkább a megtérülési ráták alakulását értékelték ilyen módon a piacok – mutat rá a Pioneer Investments elemzése.
Gondok vannak a profitnöveléssel
A fejlődő piacok vállalatai sokkal gyengébbnek mutatkoztak fejlett társaiknál abban, hogy a GDP növekedését, illetve az eladások növekedését mennyire hatékonyan tudják profitnövekedésre átváltani.
Az elmúlt években a multinacionális vállalatok árbevételük 4 százalékos növekedése mellett 8,5 százalékkal tudtak javítani profitjukon, miközben a feltörekvő piacok legnagyobb cégei az árbevétel 12,4 százalékos növekedéséből csak 16 százalékos profitnövekedést tudtak kovácsolni. Ebben nemcsak a bérszínvonal, hanem a túlkapacitás és a gyengébb termelékenység is közrejátszott.
A fejlődő piaci vállalatok akkor kerülhetnek arra a magasabb értékeltségi szintre, amelyet nagyobb növekedési potenciáljuk sugall, ha bebizonyítják, hogy képesek a növekedést valódi profitban kifejezni. Jó példa erre Mexikó, ahol a befektetők erősen jutalmazzák a vállalatokat ebben az irányban tett lépéseikért: ezen a börzén kétszer annyit hajlandóak fizetni egységnyi profitért, mint például Kínában. Míg az MSCI Mexikó részvényindexet 21 százalékos P/E-n kereskedik, a kínai piacon 10-es P/E-n forogtak a részvények, miközben a fejlődő piaci átlag 12.
Szép remények…
A drámai különbségek nemcsak a piaci gondolkodást világítják meg, hanem a hatalmas lehetőségeket is sejtetik. A feltörekvő piacok jelenleg az átmenet állapotában vannak. Ha sikerül jól megoldaniuk a termelékenység növeléséhez szükséges házi feladatot, az eminensekbe fektetett tőke igen jól fialhat.
