A végeredmény ugyan az lesz
A szakember azt írta, Németország szerint a görögök a gazdasági összeomlás és az euróövezet elhagyása között választhatnak. Csakhogy mindkét megoldás ugyanúgy gazdasági összeomlással jár, bár az első – ha ugyan nem mindkettő – még politikai kockázattal is.
Felidézte egy 2007-es írását, amelyben kifejtette, hogy várható súlyos gazdasági következményei miatt miért nem fogja soha egyetlen tagállam sem önként elhagyni az euróövezetet, egyben rámutat arra, hogy a görög kormány ezzel nyilvánvalóan tisztában volt, hiszen végül belement azokba a feltételekbe, amelyeket a népszavazás alig pár nappal korábban elutasított. Megjegyezte azt is, nem számított rá, hogy lesz egy másik olyan euróvöezeti tag, Németország, amelyik az övezet elhagyására kényszerítené az országot. Gyakorlatilag ezt jelentik ugyanis a német pénzügyminiszter által támasztott „politikailag elfogadhatatlan és gazdaságilag perverz” feltételek – írta. Wolfgang Schäuble elképzelése az euróövezeten kívüli „pihentetésről” egyszerűen „groteszk” – fogalmazott Barry Eichengreen.
A drachma az egyetlen megoldás
A gazdasági összeomlás és a humanitárius katasztrófa közepette a görög kormánynak nem lesz más választása, mint saját devizát kibocsátani a közfeladatok finanszírozásához. Elképzelhetetlen, hogy a gazdasági romlásnak ezen a fokán egy ország képes lenne még ebben az évtizedben teljesíteni az euró bevezetésének a feltételeit. Ha tehát bekövetkezik a Grexit, az nem átmeneti lesz, hanem végleges.
A professzora hangsúlyozta, hogy pusztán strukturális reformokkal a görög gazdaságot már nem lehet kimenteni a romlás ördögi köréből. A megállapodásban 2018-ra megkövetelt 3,5 százalékos GDP-arányos elsődleges költségvetési többlet csak mélyebb válságba taszítja az országot – szögezte le. Az adósság átstrukturálása pedig vajmi keveset javít a helyzeten, hiszen az évtized végéig még nem lesznek igazán súlyosak a kamattörlesztési terhek.
Ördögi spirálba kerülhetnek
A mélyülő recesszió viszont óhatatlanul a költségvetési célok elvétését, az pedig a kiadások csökkentését vonja majd maga után, ami csak felpörgeti a gazdasági romlás ördögi körét. Ennek pedig elkerülhetetlenül Grexit lesz a vége, és úgy tűnik Németország épp erre játszik – írja az amerikai közgazdász professzor.
Egybehangzó keddi londoni elemzői vélemények szerint komoly akadályok állnak a görög adósságválság ügyében elért hétvégi megállapodás teljesíthetősége előtt.
Nehéz lesz teljesíteni
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő átfogó helyzetértékelésében valószínűtlennek nevezi, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elnyerheti az általa vezetett koalíció maradéktalan támogatását az egyezséghez. Az EU-párti ellenzéki frakciók viszont várhatóan megszavazzák a megállapodást.
A Moody’s londoni elemzői szerint e forgatókönyv legvalószínűbb kimenetele egy nemzeti egységkormány megalakulása lenne az EU-párti ellenzék, valamint a kormányzó radikális baloldali Sziriza mérsékeltebb képviselőinek részvételével. A ház szerint azonban egy ilyen kormány minden bizonnyal rövid életű lenne, és nagy valószínűséggel hat hónapon belül új választásokat kellene kiírni.
Nem lesz idő a választásokra
Nem zárható ki az azonnali új választások kiírása sem, jóllehet ez kevésbé valószínű, tekintettel arra a rendkívül feszes menetrendre, amelyet a görög kormánynak tartania kell a jelentős idei törlesztési kötelezettségek teljesíthetősége végett.
Ha mégis azonnali új választások kiírásáról születik döntés, az a rendezetlen körülmények között beálló törlesztési államcsőd és a görög euróövezeti tagság megszűnésének jelentős kockázatával járna.
A bizonytalanság megmaradna
A hitelminősítő szerint még a legkedvezőbb forgatókönyv esetén is – vagyis ha Görögország elfogadja az egyezmény végrehajtásához szükséges törvényeket, és hozzájut valamilyen áthidaló finanszírozáshoz – jelentős maradna a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Görögország és hivatalos hitelezői egyezségre tudnak-e jutni a harmadik pénzügyi segélyprogramról. Emellett az is bizonytalan, hogy Görögország teljesíteni tudná-e egy ilyen program feltételrendszerét, tekintettel a mélységes gazdasági problémákra és a társadalmi megosztottságra.
A Moody’s becslése szerint a görög bankokból most is napi 100-120 millió euró betétállomány áramlik ki, és mivel az eurójegybank (EKB) egyelőre 89 milliárd eurós szinten befagyasztotta a görög bankrendszernek nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) keretét, a hitelminősítő szerint a görög bankszektornak mind szűkösebb a mozgástere a kiáramlás kezelésére.
Ehhez járul a görög gazdaság aktivitásának jelentős visszaesése az elmúlt hat hónapban. A Moody’s mindezek alapján – még az új pénzügyi támogatási program elfogadása esetén is – azzal számol, hogy a görög bankszektor nem teljesítő kinnlevőség-állománya a teljes követelésportfolión belül 40-45 százalékra emelkedik tovább az idei év végéig a 2014 végén mért 35 százalékról.
Ráadásul a tartalékfedezeti helyzet is gyenge – a görög bankok által képzett hitelveszteség-tartalékok már a 2014 végén mért nem teljesítő kinnlevőség-állománynak is csak a 60 százalékát fedezték -, így a növekvő tartalékolási terhek már fizetőképességi problémákhoz vezethetnek.
Még több lépést meg kell tenni
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak keddi értékelése szerint egyelőre valójában csak arról született megállapodás, hogy tárgyalások kezdődnek egy új pénzügyi programról szóló egyezségről, de e tárgyalások lezárásáig is számos nagy horderejű lépést kell megtenni. Görögország hitelezőinek mindenekelőtt nagyon gyorsan meg kell állapodniuk valamilyen áthidaló finanszírozásról, amely lehetővé teszi a rövid lejáratú görög törlesztési kötelezettségek teljesítését.
Szép összeg gyűlt össze
A ház becslése szerint Görögországnak csak augusztus közepéig 12 milliárd eurót kellene előteremtenie a hivatalos hitelezőkkel szemben lejáró tartozásaira.
A fizetés elmaradása újabb gond
A Capital Economics elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az időkeret még szűkösebb, ha ugyanis Görögország nem teljesíti az EKB-val szemben július 20-án esedékessé váló tartozási hányadát, az általános törlesztési hátralék kialakulását jelentené, és ebben az esetben az eurójegybank biztosan leállítaná a görög bankrendszer ELA-finanszírozását.
Ráadásul vannak olyan kulcselemei az egyezségnek, amelyekről nem is teljes körű az egyetértés. Ezek közül is a legnagyobb horderejű az adósságátrendezés kérdése. Az euróövezeti csúcsról kiadott közlemény laza megfogalmazásban szól a görög finanszírozási igények fenntarthatóságának biztosításához szükséges intézkedések meghozatalának „lehetőségéről”, Ciprasz kormányfő ugyanakkor azt állította, hogy elérte a görög adósságállomány átrendezését. Ez a törésvonal egyre szélesebbé válhat a megállapodás részleteiről folyó tárgyalásokon.
Mi várható utána?
A ház szerint ha mindezen akadályokon sikerülne is túllépni, a megállapodás akkor is gyorsan összeomolhat. A görög gazdaság és a közfinanszírozási rendszer ugyanis hatalmas károkat szenvedett a válság kezdete óta, és emiatt gyorsan teljesíthetetlennek bizonyulhatnak azok az ambiciózus költségvetési célkitűzések, amelyek a görög államháztartási egyenlegben megkövetelt jelentős elsődleges többletek eléréséhez szükségesek.
A Capital Economics elemzői szerint mindezt egybevetve rendkívül nehéz lesz a végleges egyezség kimunkálása, és ha sikerülne is, a megállapodás valószínűleg nem lenne hosszú életű.
