Nem lesz hirtelen átrendeződés
A Fidelity Leading Indicator (FLI) emelkedése tovább gyorsul, mind az öt részágazat pozitív és gyorsuló tendenciát mutat. Ebből arra következtetünk, hogy a globális aktivitás 2017 elején nem fog veszíteni a lendületéből. Az év közepén tapasztalt nehézségeket követően a globális kereskedelem most sokkal élénkebbnek tűnik, és az üzleti felmérések sem sok jelét mutatták annak, hogy a lendület csökkent volna. Bizakodásra ad okot, hogy mindezt az ipari megrendelésekre vonatkozó tényadatok is alátámasztják.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A fogyasztói felmérések és a munkaerő-piaci adatok szintén erőteljesek és gyorsuló ütemben növekednek. Az árupiaci termékekhez kapcsolódó komponensek továbbra is jó ütemben nőnek (ezek vezették a közelmúltban lezajlott növekedési ciklust), bár a gyorsulás üteme éppen stagnál – mindez nem meglepő, ha figyelembe vesszük a 2016-ban lezajlott javulás tartósságát és mértékét.
Nem erre számítottak
A decemberi beszerzési menedzser indexek általában meglepetést keltően erősek voltak, főleg ami a fejlett piacok (DM) gyártói beszerzési menedzser indexeit (PMI) illeti, melyek mindenhol javuló tendenciát mutattak. Ezenkívül a fejlett piacok árkomponensei jelentős, felfelé ható nyomást gyakorolnak mind a szolgáltatási, mind a gyártói szektorra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ami a feltörekvő piacokat illeti, a kép összességében javult, de a korábbinál vegyesebb és visszafogottabb volt. A kínai beszerzési menedzser indexek továbbra is magas szinten állnak; mind az aktivitás, mind az árak többéves rekordot értek el. Ugyanakkor több más nagy feltörekvő gazdaság számottevő gyengeséget mutat.
Pont erre lenne szükség
A Fidelity szerint a világgazdaság 2017-be átlépve is egészséges ütemben bővül – amint azt a Fidelity Leading Indicator is jelzi. A reflációs folyamatok világszerte még jobban lendületbe jöhetnek. A régiókat tekintve a legszámottevőbb gyorsulásra az USA számíthat, míg az eurózónában és Japánban a 2016-oshoz hasonló ütemben zajlik tovább a növekedés (a kockázatok az eurózónában lefelé, Japánban felfelé mutatnak majd), míg az Egyesült Királyság, Kína és néhány feltörekvő ország valószínűleg lassulni fog.
Ez utóbbiak közül Brazília és Oroszország végre maga mögött hagyhatja a recessziót, de a növekedés egyelőre nem lesz meggyőző. Míg az árupiachoz kapcsolódó alapvető hatások továbbra is felfelé hajtják a headline inflációt, a maginflációnak a szűkebb munkaerő-piacok miatti mérsékelt gyorsulása fontosabb fejlemény lesz a piacok számára, csakúgy, mint néhány feltörekvő ország pozitív költségvetési folyamatai, a Kína felől érkező deflációs hatások gyengülése és az USA-ban és az Egyesült Királyságban (valamint megtorlásként akár máshol is) – esetleg – bevezetendő kereskedelmi és bevándorlási korlátozások.
Összességében az inflációnak ez a felpörgése valószínűleg fokozatos lesz csak, így hagy időt a nagy jegybankoknak arra, hogy az év során lassan visszavonják a rendkívül megengedő intézkedéseiket. Az inflációhoz kapcsolódó kockázatok várhatóan lefelé mutatnak majd. Az USA vállalatiadó-reformja és a célországtól függő (és az importra kivetett, az exportot viszont nem érintő) vállalati adó bevezetésének igen nagy valószínűsége komoly kérdőjelet képez, és óriási hatással lehet az Egyesült Államok és a világ egészének növekedésére és inflációs folyamataira.
Figyelni kell a kockázatokra
A látszólag kedvező körülmények ellenére van azért néhány kedvezőtlen folyamat és kockázat is, melyek az év második felében meghatározóvá válhatnak és a 2017-es növekedés útjába állhatnak. Ide tartozik például, ha Kína beszünteti a monetáris és költségvetési ösztönzőket, így próbálva csökkenteni a túl nagyra nőtt ingatlanbuborék további növekedését és a renminbi leértékeléséhez fűződő várakozások túlhevülését, ami várhatóan lassíthatja a növekedés lendületét és újból felszínre hozhatja a Kína növekedésével kapcsolatos aggodalmakat.
Mindez nyomás alá helyezheti az árupiaci árakat és a kínai gazdasági ciklustól szorosan függő országok gazdaságát, bár ez attól függ, hogy a kínai döntéshozók hajlandóak lesznek-e tovább csökkenteni az árupiacokhoz kapcsolódó ágazatokban mutatkozó kapacitásfelesleget – ez az intézkedés 2016-ban a tőzsdecikkek árának indokolatlan megugrását idézte elő.
Gyorsan változhat a környezet
Mindeközben a Fed tovább emeli az alapkamatot, az EKB pedig elkezdi visszafogni a mennyiségi lazítási programját, a globális pénzügyi környezet barátságtalanabbá válik. E lépések mértékétől és sebességétől függően mindez nyomást gyakorolhat a feltörekvő országok csoportjára, melynek tagjai komoly hasznot húztak a pénzügyi válság után kialakult hozaméhségből.
Mivel a feltörekvő országok saját fundamentális adatai igen eltérőek, és Kínától és az Egyesült Államoktól sem egyenlő arányban függenek, egyes országok a társaiknál ellenállóbbnak mutatkoznak majd. Ugyanakkor mivel a feltörekvő országokat jelenleg a korábbinál valamelyest kedvezőbb ciklikus körülmények jellemzik, némi megszorítást viszonylag könnyedén elviselnek majd.
Az Egyesült Királyságot lassan utoléri a Brexithez kapcsolódó lassulás, és ennek valószínűleg a szigetország legszorosabb kereskedelmi partnerének számító eurózónában is érezhető lesz a hatása. Az eurózóna igen sűrű 2017-es politikai napirendje is felborzolhatja a piaci kedélyeket – a legnagyobb kockázatot a franciaországi választások jelentik. Végül a protekcionizmus és az USA jövőbeli, bel- és külföldi politikai irányvonalával kapcsolatos általános bizonytalanság is olyan „ismert ismeretlenek”, melyek jövőre lelassíthatják a globális növekedés ütemét.
Érdekli, hogy mely folyamatok fogják alapjaiban megváltoztatni az életünket? Kattintson a következő oldalra!
Nagyon kiszámíthatatlan hely lett a világ
Számos, a kilátásokat érintő és kockázatnak minősülő politikai vagy geopolitika eseménnyel kell számolnunk. Elsősorban arra, hogy Trump győzelme a jövőbeli politikával és prioritásokkal (elsősorban a geopolitikai irányvonallal) kapcsolatban nagyfokú bizonytalanságot idézett elő. Emellett az Egyesült Királyságban lezajlott népszavazás valószínűleg aláássa a szigetország növekedési kilátásait, de egyelőre teljesen bizonytalan, hogy ennek hatásai mennyire lesznek érezhetőek Európában és a világ többi részén.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Olaszországi politika Renzi lemondása után, választások Franciaországban (2017 tavasza) és Németországban (2017 ősze): a populizmus előretörése az Egyesült Királyságban és az USA-ban rámutatott, hogy a többi fejlett országban is sor kerülhet hasonló politikai változásokra – e tekintetben Európa, azon belül is elsősorban Franciaország tűnik a legkiszolgáltatottabbnak. Végül az USA-ban lezajlott vezetőségváltástól felbátorodott Oroszország és Kína megpróbálja kiterjeszteni a befolyását – ennek során felszítja a meglévő konfliktusokat, sőt újakat is generálhat.
Erre nem számítottunk
A kötvényhozamok közelmúltban lezajlott emelkedésének mind a mértéke, mind a tempója meglepetést keltett. A pénzügyi körülmények kedvezőtlenebbé válása – ha tartós lesz – árthat a növekedésnek. Ez főleg azon országok számára lehet aggasztó, amelyek növekedési kilátásai már most is borúsak, és a pénzügypolitikai mozgásterük korlátozott (ilyen például Japán és az euróövezet).
Az USA-ban ha az infláció a vártnál nagyobb ütemben gyorsul, részben Trump politikájának következtében (költségvetési ösztönzők, protekcionizmus), akkor az alapkamat-emelés üteme és meredeksége is nagyobb lehet, mint ami az előrejelzésekben szerepelt. A globális pénzügyi körülményeknek ez a hirtelen romlása – főleg lassuló gazdasági növekedés mellett – nagyon kedvezőtlenül hatna a világgazdaságra, de legfőképpen a feltörekvő országokra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Milyen pályára áll az USA?
Ha az Egyesült Államok számottevően lelassul, a kereskedelmi és pénzügyi csatornák közvetítésével a világ többi részében is vélhetően hasonló röppálya rajzolódna ki. Mivel a nagy jegybankok lassan kifogynak az eszközökből, a hanyatlás megfékezésének feladata a kormányokra hárulna. Míg a költségvetési ösztönzés az USA-ban már nem okoz olyan problémát, a fejlett országoknak csak korlátozottabb anyagi lehetőségei vannak ebben a tekintetben.
Ahogy a legnagyobb jegybankok átértékelik a jelenlegi pénzügypolitikai keretrendszerüket, az ebből adódó bizonytalanság és a hibák valószínűsége magasabb volatilitást és egyéb nem várt következményeket okozhat a piacokon és az egyes országok gazdaságában. Erre jelenleg a legjobb példa Japán, ahol az új pénzügypolitikai keretrendszer a jelek szerint különösen érzékenyen reagál a globális hozamokat érő megrázkódtatásokra.
Mi lesz a többiekkel?
Kína már régóta kockázati tényező – ha az ottani döntéshozók hibáznak, a lassulás hirtelenebb és kontrollálatlanabb lehet, ami hatással lehet világkereskedelemre. Ez veszélyeket rejthet a globális növekedésre nézve, megrázhatja a pénzpiacokat, a pénzügyi kondíciók még súlyosabbá tehetik a továbbgyűrűző hatást, és nyomás alá helyezheti az árupiaci árfolyamokat.
Ha nem lesznek reformok, a feltörekvő országokat minden nagyobb (Kína, a Fed és az árupiacok felől érkező, vagy az USA dollár megerősödése által előidézett) megrázkódtatás súlyosan érintheti, sőt akár a feltörekvő országokat érintő válságot is okozhat. Mivel ezeknek az országoknak a sérülékenysége a pénzügyi kapcsolatok révén a fejlett országokra is hatással lehet, mindez a globális növekedési kilátásokra is kedvezőtlen hatást fejthet ki.
Miután megismertük a Bank of Japan, a Fed és a Bank of England kamatdöntését, érdemes figyelni Trump elnökként eltöltött első napjaira. Tartogathat még izgalmakat a Brexit-tárgyalások és érdemes követni a francia és az olasz belpolitikai eseményeket.
