Az aszály a legnagyobb gond
Az országban 30-60 milliméter csapadék hullott 2-3 nap alatt, amire nagy szükség volt a kertészetekben és a gyümölcsösökben is, mivel a talajból 80-100 milliméternyi csapadéknak megfelelő mennyiségű víz hiányzott. A napokban mintegy 3-4 hétre elegendő mennyiség hullott – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
A FruitVeB elnökének ismertetése szerint az ágazatban évente átlagosan mintegy 20-30 milliárd forint kárt okoznak a tavaszi fagyok, és mintegy 15-25 milliárd forintnyit a jégverés, a csapadékhiány – az aszály – okozta kiesés azonban jelentősebb, minimálisan 40 milliárd forint évente.
Rémálom a vízjogi szabályozás
Öntözéssel ugyan lehetne mérsékelni a károkat, de ezt a szakember szerint az átláthatatlan és bürokratikus vízjogi szabályozás és az is nehezíti, hogy nagyon nehéz vízjogi engedélyhez jutni.
„A kertészek érdekeit szinte teljesen figyelmen kívül hagyó szabályozási környezet ellehetetleníti az öntözni szándékozó kertészeket és gyümölcstermesztőket, a legprofibban működtetett gazdaságokat teszi tönkre, amelyek magas színvonalú öntözéses gazdálkodást folytatnak” – fogalmazott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ledó Ferenc elmondta: Magyarországon a termőterület mintegy 2 százalékát – 90-100 ezer hektárt – öntöznek a gazdálkodók, a zöldségfélék termőterületének 65-70 százaléka, míg a gyümölcsültetvényeknek 15-20 százaléka öntözhető.
A FruitVeB és az Alma Terméktanács (Ékasz) legutóbbi közös állásfoglalásában fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet, mivel a nem gazdabarát öntözési feltételek miatt sok ezer zöldség- és gyümölcstermelő hagyhat fel a termeléssel – figyelmeztetettek.
Ez pedig nemcsak kevesebb árut jelenthet a piacon, hanem 10 ezer munkahelyet is veszélyeztet az ágazatban. Veszélybe kerülhet a belföldi piac ellátása és csökkenhet az export-árualap is. Emellett öntözés nélkül a gazdák a feldolgozóipart sem tudják ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaggal – sorolták.
