A négyes metró sagája
Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF 400 milliárd forintnyi megkötött szerződést tekintett át, s ebből 272 milliárd értékűvel volt probléma. Összesen 166 milliárd forint esetében öt bűncselekmény valószínűsíthető, az unió pedig 59 milliárd forintot követel vissza.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A tárcavezető elmondta, hogy a fővárosnak 60 napja van, hogy reagáljon a jelentésben foglaltakra, s ha azt nem vitatja, vissza kell fizetni az 59 milliárdos összeget. Ugyanakkor a problémás 166 milliárd forintban 77 milliárd forint állami és 30 milliárd forint fővárosi önkormányzati forrás is volt. Van olyan értelmezés, miszerint az állami pénzt a kormánynak azonnal vissza kellene követelnie – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a főváros jelenlegi vezetésének nincs ezekhez az ügyekhez, ugyanakkor a Demszky Gábor idején kötött szerződéseknél csalás, hűtlen kezelés, befolyással üzérkedés és összejátszás valószínűsíthető, a Legfőbb Ügyészség ezek egy részében nyomozást folytat.
Faggatták arról is, hogy sajtóhírek szerint szökésben van Gulyás László, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetője. Azt felelte, az Információs Hivatal nem vesz részt a bűncselekmény felderítésében, így erről nem tud nyilatkozni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Lázár János egy másik kérdésre arról is beszélt, hogy a jelentés nemzetközi szálai sem alábecsülendőek, Londonból és Párizsból is kapott olyan jelzéseket az ügyészség, amely szerint egy nagy nemzetközi bűncselekmény történt. Jelezte, hogy az OLAF vezetői a héten több menetrend szerinti egyeztetést folytatnak Budapesten, s noha eredetileg a 4-es metró nem szerepelt a napirenden, feltehetően szóba fog kerülni.
Pénzek ide-oda
Ismertette továbbá, hogy a kormányülésen döntöttek arról, 33,3 milliárd forint többletet fordítanak arra, hogy a szociális szférában egyházi, nem állami intézmények dolgozóinak bére is emelkedhessen, a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók bérkeretét pedig 7,4 milliárd forinttal egészítik ki. Döntöttek arról is, hogy a szociális szférában, de egészségügyi munkakörben dolgozók az egészségügyi bértábla szerinti juttatást kapnak.
Lázár János tájékoztatása szerint döntés született arról is, hogy 4 milliárd forintot kap az Arany János Emlékbizottság; az állam átvállalja Szentendre 2,9 milliárd forintos, uszoda-beruházás miatti adósságát; 100 százalékban kötelezettséget vállalnak a termelők madárinfluenza miatti káráért; 1,5 milliárd forintot különítettek el a Habsburg Ottó Alapítvány központjára; továbbá 880 millió forintot fordítanak az üldözött keresztények megsegítésére. Utóbbi egyebek mellett iraki lakóházak építését, gyógyszerellátást, karitatív szervezetek támogatását jelenti.
40 milliárd a közmunkásoknak
Azt is közölte: 40 milliárd forintos programot indít a kormány, hogy minél több közfoglalkoztatottat vegyenek fel a piaci munkaadók, amelyek ezért – a tervek szerint – többlettámogatásra számíthatnának.
Jelezte, hogy jelenleg 216 ezer közfoglalkoztatott van, a kormány célja, hogy számuk a következő öt évben 100 ezerre csökkenjen. Ám körültekintésre van szükség, mert „a bűnözésre komoly hatása van a közfoglalkoztatásnak, nem véletlenül csökkent Magyarországon az elkövetett bűncselekmények száma” – tette hozzá. Tájékoztatása szerint jelenleg 37 ezer olyan üres állás van, amelynek betöltéséhez nem szükséges szakképzettség.
Emellett előírják – folytatta -, hogy ha egy járáson belül van üres munkahely, akkor a munkára jelentkezőnek azt el kell vállalnia, és csak akkor vehet részt a közfoglalkoztatásban, ha ilyet nem tudnak neki biztosítani.
Nem mentik meg az Alexandrát
Arról a döntésről is beszámolt, miszerint a kormány 7,8 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít a Bethesda Gyermekkórháznak és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak: a két intézmény együttműködésében egy speciális, új szülészeti-nőgyógyászati egység jön létre. A kórházak ezért cserébe azt vállalták, hogy ezen az osztályon nem lesz abortusz, és hálapénzt sem fogadnak el.
Lázár János azt is közölte, hogy Magyarország a Brexittel – Nagy-Britanniának az EU-ból kilépésével – párhuzamosan pályázik arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bankhatóság székhelye – amelyeknek ma Londonban van a központjuk – Budapestre kerülhessen.
Kérdésre azt is tudatta, hogy a gazdasági kabinet megvitatta az Alexandra könyvesbolt-hálózat ügyében keletkezett károk kormányzati átvállalásának kérdését, de elutasította azt.
Azzal kapcsolatban, hogy Székely László ombudsman jelentése szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, Lázár János azt mondta: szerinte Székely Lászlónak nincs igaza, a biztosított hatéves felkészülési idő elegendő, a kormánynak nem szabad visszalépnie, mert ez egy fontos feltétele a felsőoktatás és a nyelvoktatás színvonaljavulásának.
Paksi hitel és sör
Kérdezték a paksi hitelről is, amire válaszul közölte, hogy a kormány nem tart igényt nagyobb mértékű finanszírozásra, a szerződés nem fog módosulni. Jelezte, hogy Magyarország sokkal jobb pénzügyi helyzetben van, mint a 2014 januárjában, az orosz hitelszerződés megkötésekor, s akár előtörlesztésre is kész, az eddig elvégzett munkákat pedig hitel nélkül is ki tudja fizetni.
A minisztert faggatták az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti védjegyvitáról. Igazságtalan, méltánytalan és magyarellenes lépésnek nevezte a román bíróság döntését és megjegyezte, hogy Románia az elmúlt években egyházakat, polgármestereket, civil szervezeteket és szimbólumokat próbál ellehetetleníteni. Helyesnek nevezte, hogy az emberek összefognak és bojkottot hirdetnek a Heineken termékeivel szemben.
Értékelése szerint a cégcsoport magyar tagjának – amely a kormány stratégiai partnere – fel kellene ajánlania a közvetítést a romániai céggel, amellyel még mindig egyezségre lehetne jutni.
