A külkereskedelmi többletnek köszönhető
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán tette közzé az első negyedéves mérlegadatokat: a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegéből számolt külső pénzügyi többlet a szezonálisan megtisztított adatok szerint 2864 millió eurót (871 milliárd forintot) tett ki az idei első negyedévben, és elérte a negyedéves GDP 11 százalékát.
Történelmi rekord
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte, hogy látványosan javult a folyó fizetési mérleg. A többlet a várakozásokhoz közeli mértékű, 1,98 milliárd euró volt az első negyedévben, ami közel 780 millió euró javulást jelent az egy évvel ezelőtti 1,2 milliárd euróhoz képest. A tőkemérleg 1 milliárd eurót meghaladó többletével együtt a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 2,99 milliárd euró, szezonálisan kiigazítva a GDP 11 százaléka volt, ami történelmi rekord – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A folyó fizetési mérleg javulása Suppan Gergely szerint a külkereskedelmi többlet látványos növekedésének köszönhető, mivel az áruforgalom többlete egy év alatt 576 millió euróval 1,577 milliárd euróra emelkedett. Noha idén a fogyasztás élénkülésére lehet számítani, ennek importnövelő hatását ellensúlyozzák a javuló európai gazdasági kilátások, valamint további feldolgozóipari kapacitások felfutása. A tavalyinál lényegesen alacsonyabb olajárak pedig mintegy 2 milliárd euróval növelhetik a külkereskedelem többletét, így a folyó fizetési mérleg többlete idén 6,4 milliárd euróra emelkedhet a tavalyi 4,1 milliárd euróhoz képest – emelte ki Suppan Gergely.
Csökken a gazdaságunk külső sérülékenysége
Úgy vélte, hogy a külső finanszírozási képesség a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg jelentős többlete miatt meghaladhatja a 9 milliárd eurót, valamint a GDP 9 százalékát, így idén látványosan csökkenhet a bruttó és nettó külső adósság. A bruttó külső adósságot a devizahitelek forintosítása és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programja is jelentősen csökkentheti. A mérséklődő külső adósság és alacsonyabb kamatok hatására pedig középtávon javulhat a jövedelmek egyenlegének hiánya. A jelentősen csökkenő külső adósságmutatók miatt pedig csökken a hazai gazdaság sérülékenysége, ami javíthatja a kockázati megítélést, és a hitelbesorolási kilátásokat is – írta Suppan Gergely.
Az autógyárak támogatták a többletet
Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta, hogy rendkívül magas a fizetési mérleg többlete, a szezonálisan kiigazított adat jobb lett, mint várták. Emlékeztetett arra, hogy a külkereskedelmi mérleg adat már tudható volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban közzétett számaiból, a mérlegtöbblet bővülését elsősorban a Suzuki termelésének jelentős felfutása segítette. A szakértő szerint emellett nem elhanyagolható az olajár csökkenésének szerepe sem, ami az importot sokkal olcsóbbá tette, így a külkereskedelmi többlet tovább tudott emelkedni a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedése ellenére is.
Összességében tehát az autógyárak, valamint a cserearány alakulása támogatta a többlet növekedését. Balatoni András szerint kedvezőtlen, hogy nagyon lelassult a közvetlen működőtőke-beáramlás az első negyedévben: mindössze 178 millió euró volt, míg egy évvel ezelőtt majdnem egymilliárd, a tavalyi utolsó negyedévben pedig több mint 2,5 milliárd euró. A vezető elemző 6,5 milliárd euró többletet vár a folyó fizetési mérlegben az idén.
