Diplomáciai források szerint a Párizsi Klub, a 16 legfontosabb nyugati hitelező kormányt képviselő informális szervezet és a havannai kormány egyezsége értelmében ez az összeg tartalmazza a tőketartozást, a kamatokat, az illetékeket és a bírságokat is.
„A 15 milliárd dolláros összeget mindkét fél jóváhagyta, az első lépés megtörtént, most a hitelezők ülnek össze, hogy kialakítsák a hivatalos tárgyalásokon követendő politikájukat” – mondta egy nyugati diplomata.
A következő forduló feladata a törlesztési feltételek újratárgyalása és részletes kidolgozása lesz. Kubának hasonló tárgyalásokon más hitelezőktől jelentős engedményeket sikerült kicsikarnia. Várható, hogy a Párizsi Klubhoz tartozó hitelező kormányok is rugalmasak lesznek, mert szeretnék kihasználni az amerikai-kubai kapcsolatok normalizálása után megnyíló üzleti lehetőségeket. Ugyanakkor várhatóan Kuba is nyitott lesz a megegyezésre, mert be akar kapcsolódni a világgazdaságba, nemzetközi hitelességre törekszik és beruházásokat akar vonzani.
A kubai kormány utoljára 2011-ben tett közzé adatokat külső adósságáról. Ezek szerint az „aktív adósságállomány”, így nevezik az 1986-os fizetésképtelenség után felhalmozódott tartozásokat, 13,8 milliárd dollár volt. Az 1986 előttről maradt „passzív” tartozásokat elemzők kamatok és más költségek nélkül 8 milliárd dollárra teszik. Az Economist Intelligence Unit 26 milliárd dollárra becsüli az ország teljes külső adósságállományát.
