Átalakuló keretrendszer
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjének kommentárja szerint az ülés fő üzenete, hogy 750 milliárd forintra szűkítette a monetáris tanács az irányadó három hónapos eszköz tenderének korlátját 2017 első negyedévének végére. A Reuters előzetes felmérése alapján az elemzői konszenzus mediánja 700 milliárd forintos keretösszeg volt – ismertette.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A tender korlátjának mértékéről továbbra is negyedévente határoz a tanács, a korlátozással a jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását, és a hitelezés élénkítésén keresztül a gazdasági növekedés ennek megfelelő mértékű ösztönzését – írta.
Az Equilor elemzője szerint jó eséllyel átalakul majd a monetáris politika keretrendszere, arra számítanak, hogy a három hónapos eszközt az év közepére teljes mértékben felválthatja egy aktív oldali, az Európai Központi Bank (EKB)-hoz hasonló hitelezési rendelkezésre állás.
Határaihoz ér a jegybank
Úgy vélte, a jegybank decemberi Növekedési jelentésének tanulsága szerint a gazdaságnak a jövőben nagyobb mértékben kell támaszkodnia a költségvetési élénkítésre, mivel a monetáris politika a nulla kamatok korában – az emelkedő inflációt is figyelembe véve – már nem tud tovább élénkíteni. Az ezzel járó következményekhez való igazodás vélekedése szerint továbbra is a nem konvencionális eszközökön keresztül történik majd.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kitért arra, hogy a jegybank előrehozta 2018 első felére az inflációs cél (középtávon 3 százalék) elérésének várható időpontját. A korábbi pályájáról lassan kimozduló inflációs trend 2,5 százalék közelébe viheti az inflációt 2017 végére – vélekedett, megemlítve az erősödő fogyasztás, a minimálbér-emelés és a versenyszektorbeli béremelkedés inflációt növelő hatását, valamint a külső inflációs nyomás erősödését.
2018 lehet a szigorítás éve
Oszlay András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint is folytatja a Magyar Nemzeti Bank a banki likviditás kiszorítását a jegybanki eszközökből a korlát meghatározásával. Az MNB saját becslése alapján ezáltal újabb 100-200 milliárd forint szorulhat ki a jegybanki eszközökből, ami a bankközi forintpiacra áramolva tovább nyomhatja nulla felé az ottani rövid távú hozamokat – írta.
A jövő évi növekedési prognózisát 3,6 százalékra emelte a jegybank (a korább 3-ról), ami egybevág a bank előrejelzésével, viszont jóval elmarad a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyancsak ma publikált 4,1 százalékos prognózisától. A szakértő 2018 első fele előtt nem számít arra, hogy az MNB a monetáris kondíciók szigorításába kezdene.
Mire törekszik a jegybank?
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője hosszabb ideig, akár 2017 végéig változatlan alapkamatot vár. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült – tette hozzá. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható a szakértő szerint. Megjegyezte, az infláció tekintetében változatlan a 2016-os becslés (0,4 százalék) és alig emelkedett a 2017-es szám is, 2,4 százalékra a szeptemberi 2,3 százalékos becsléshez képest.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a három hónapos betétek csökkentésével a jegybank lényegében úgy lazítja a monetáris feltételeket, hogy nem csökkenti a kamatszintet.
A lépéssel a jegybank próbálja kiszorítani a magyar piacról a külföldi befektetőket, a hazai befektetőket pedig az állampapír-piac felé terelni, utóbbival a hozamokat próbálja stabilizálni.
A kiszorítással a rövid kamatokat lefelé tolja a jegybank, mivel a limiten felüli összeg csak mínusz 0,05 bázisponton tud kamatozni a jegybanknál, ezzel a tényleges kamatszint, amit a jegybank biztosít a piac számára jóval alacsonyabb 0,9 százaléknál – fogalmazott a szakember.
