Örülnek a belga döntésnek
A berlini vezetés üdvözli, hogy a belgiumi szövetségi kormány és Vallónia tartomány kormányának megállapodásával megnyílt az út a CETA aláírása felé. Az egyezmény segítségével „az európaiak pozitív módon alakíthatják, formálhatják a globalizáció folyamatát”, hiszen a fenntarthatóság elvére épül, és a kereskedelem szabadságát magas szintű szociális és környezetvédelmi előírások betartásához köti – húzta alá Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő.
A CETA nemcsak munkahelyek megtartásához, hanem sok új munkalehetőség megtemetéséhez is hozzájárulhat, mert igen kedvező helyzetbe hozza a tagállamokat Kanadában.
Az uniós vállalkozások évente akár 470 millió eurót is megspórolhatnak annak révén, hogy megszűnik szinte valamennyi vám, és könnyebben hozzáférhetnek a kanadai állami beruházások, közbeszerzések piacához, valamint a szolgáltató szektorhoz és a befektetések piacához – mutatott rá a szóvivő.
Meglesz a többség
A CETA révén első alkalommal jön létre egy modern befektetésvédelmi rendszer, amely átláthatóan, nyilvánosan működő befektetési bíróságokon alapul – tette hozzá. A német kormány szerint a megállapodás további erénye, hogy a regionális élelmiszeripari különlegességektől a kulturális sokszínűségen át a közszolgáltatásokig védi a társadalmi és ökológiai vívmányokat az EU-ban és Kanadában is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A szövetségi parlament (Bundestag) ellenzéki pártjai ugyan nem támogatják a CETA-t, de a kormánypártok mintegy 80 százalékos többsége révén biztosra vehető, hogy a testület hozzájárul ratifikációjához, nemzeti jogba illesztéséhez. Viszont a ratifikációs folyamatban a törvényhozás másik kamarája, a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat is részt vesz, ahol a kormánypártoknak nincs többségük.
Azonban egyelőre nem világos, hogy a Bundesratnak mennyiben kell hozzájárulnia a ratifikációhoz, meglehet, hogy csak a tartományi kormányok hatáskörét érintő elemekkel foglalkozik majd.
Megszavazta a CETA támogatását a vallon parlament pénteken. Paul Magnette vallon kormányfő bejelentése szerint a Belgium francia nyelvű régiójának parlamentje 58 igen és 5 elutasító szavazatával felhatalmazta a belga szövetségi kormányt az unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény aláírására.
Rossz szinten kezelik az ügyet?
A német sajtó sokkal kevésbé lelkes, mint a szövetségi kormány. Több pénteki kommentár szerint a belgiumi megállapodás után még sok akadályt le kell küzdeni a CETA életbe lépéséhez, a siker pedig egyáltalán nem biztos, és az egyezmény eddigi – a tárgyalások megkezdésétől számítva több mint hét éve tartó – története az EU tekintélyének súlyos csorbulását jelenti, mert kiderült, hogy a huszonnyolcak közössége talán még egy olyan kifogástalanul demokratikus, kulturálisan hozzá közel álló országgal sem tud szabadkereskedelmi szerződést kötni, mint Kanada.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Die Welt című lap kiemelte, hogy a belgiumi egyezség után még 42 akadály áll a CETA életbe lépése előtt, hiszen ennyi regionális és nemzeti parlamentben kell még elfogadtatni az egyezményt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint könnyen lehet, hogy a belga szövetségi kormány és Vallónia megállapodása csupán elodázza a CETA kudarcát.
A gond az uniós kereskedelempolitika szerkezetében van; a döntéseket nem azon a szinten hozzák meg, ahol ésszerű lenne, a tanulság pedig az, hogy vissza kell helyezni a döntés jogát arra a szintre, ahová tartozik. A kereskedelempolitika nyilvánvalóan EU-s hatáskör, az egységes belső piacból adódóan nem is lehet másként, vagyis a CETA nem tagállami és regionális parlamentekre tartozik, hanem az Európai Parlamentre – húzta alá a FAZ.
Ugyanakkor komolyan kell venni az állampolgári aggodalmakat, ezt azonban az Európai Bizottság és – Németországot tekintve – a német kormány elmulasztotta, amivel a CETA és az annál sokkal fontosabb szerződés, az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) ellenzőinek kezére játszottak – írta a FAZ.
