A lap pénteki számában Borbély László András kifejtette, hogy ez kedvezően befolyásolhatja az ország kockázati besorolását is, hiszen a hazai befektetők egy esetleges krízis esetén nem hátrálnak ki a magyar papírok mögül. Az is növeli a stabilitást, hogy a hazai befektetőknek kifizetett kamatok nem távoznak az országból.
A szakember elmondta: az év elején 61 százalék volt a külföldi finanszírozók aránya, és az év végére 53 százalékra csökkenhet.
Azt is a kedvező folyamatok között említette, hogy az állampapírok állományának idei 1650 milliárd forintos növekményéből a háztartások 442 milliárd forintot vásároltak, ráadásul növekvő arányban 3-6 éves lejáratú papírokat.
Év végéig zsugorodhat az államadósság
Borbély László András szerint az év végére az államadósság a 79,4 százalékos GDP-arányos szint alá csökkenhet, megfelelve az alaptörvényben rögzített elveknek.
A vezérigazgató-helyettes közölte, hogy az államadósság az első fél évben 2400 milliárd forinttal emelkedett, de ez a második fél évben esedékes jelentős visszafizetések hatására – kedvező forintárfolyam mellett – az éves finanszírozási igénynek megfelelő 1000 milliárd forintos szintre mérséklődik.
Devizában sem leszünk ilyen eladósodottak
A devizaadósság az idén az első fél évben 400 milliárd forinttal nőtt a forintgyengülés és 750 milliárd forinttal a kibocsátások miatt. A második fél évben viszont 1400 milliárd forinttal csökken a devizaadósság, így az állomány alacsonyabb lesz az év végén a tavalyinál.
Az idén 5,1 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, ebből 3 milliárd az év második felében. Ezt egészíti ki 1,5 milliárd euró előtörlesztés és visszavásárlás – mondta Borbély László András.
