Más lesz a hozzáállás
Windisch László a pénzügyi felügyeletet érintő felelősségről tartott előadásában kiemelte, az ilyen esetek elkerülésére a felügyeletnek új módszertant kell alkalmaznia, amelyet már részben a Buda-Cash brókerház eseténél is felhasznált, a módszert pedig a legjobb nemzetközi gyakorlatok alapján tovább kell fejlesztenie.
„Bizalom helyett gyanakvás kell” – fogalmazott az MNB alelnöke, hozzátéve, sokkal erősebb ellenőrzési típusú szemlélet szükséges a felügyelt szektorokkal szemben.
Új ellenőrzési eszközök
Megemlítette azt is, jövő év januárjától lehetőség lesz arra, hogy a nemzeti bank honlapján mindenki lekérdezhesse a befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlájának egyenlegét. Új ellenőrzési eszköznek nevezte a helyszíni felügyelők kiküldésének lehetőségét, akik a szokásos vizsgálaton kívül kockázatelemzési céllal bármikor megvizsgálhatják az adott vállalkozás könyveit. Windisch László szerint a jogalkotónak három területen lehetne előrelépni, ezek között a pénzügyi kultúra „gyors és erőteljes” fejlesztését, a befektetési vállalkozások online, közvetlen felügyeletét, valamint az értékpapírok tulajdon-nyilvántartásának megváltoztatását említette.
Előadásában felidézve a brókerbotrány főbb történéseit elmondta, hogy a tapasztalatok szerint visszatért a brókercégek iránti bizalom, következményként viszont hangsúlyozta, azonban az éves profit több mint felét kell majd az alapokba befizetniük a brókercégeknek. Az MNB alelnökének előadását követően indulatosan szólalt fel egy fiatalember, jelezve, hogy egyike a Quaestor 32 ezer károsultjának. Azt mondta a Külügyminisztérium 3,8 milliárd forintot vett ki a Quaestor bedőlésének napján készpénzben, és ezzel gyakorlatilag előidézte a Quaestor fizetésképtelenségét.
Érintette a két botrányt is
Miután a befektetőktől a felszámoló visszaköveteli az utolsó napokban felvett kötvénykibocsátásokból a pénzt, „követeljük azt, hogy Külügyminisztérium fizesse vissza a 3,8 milliárd forintot” – fogalmazott. Windisch László válaszában emlékeztetett, a Beva első körben 29 ezer 806 Quaestor-károsultat kifizetett, összességében 82,5 milliárd forintot kaptak. A külügyi tárcát firtató felvetésről szólva azt mondta: „ez egy olyan tény, amely nagyon eltorzítva jelent meg a médiában”, egy befektetési vállalkozás úgy működik, hogy az ügyfelek értékpapírjait, pénzeszközeit nem veszi mérlegébe…”
Elmondta azt is: a Quaestornál a folyamatot az indította el, hogy a Buda-Cash brókerház ügy miatt megingott a bizalom és nagyon sok ügyfél elkezdte követelni a papírok visszavásárlását. Ezt követően vált világossá, hogy nem 58 milliárd forintnyi, hanem 210 milliárd forintnyi kötvényt értékesítettek. Ez egy évtizedek óta fennálló probléma, az alapprobléma nem most keletkezett, itt és most egy befektetési vállalkozás visszaéléséről van, „aki ellopta az önök befektetéseit” – vélekedett az MNB alelnöke.
Jól állnak a kifizetések
Az ősz második felére befejeződhet a 2007. és 2013. közötti uniós fejlesztési időszak forrásainak lehívása – közölte a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken Miskolcon. Vitályos Eszter elmondta, a forráskeret 98 százalékát már kifizették a pályázóknak.
Nagy volt a tét
Az Európai Bizottság még 2013-ban 600-800 milliárd forintos forrásvesztésre figyelmeztette Magyarországot, az intézményrendszer átalakításával és a fejlesztéspolitikában bevezetett reformokkal azonban mára a bizottság sem látja teljesíthetetlennek az akár száz százalékos forráslehívást sem – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette, a Miniszterelnökség által működtetett Széchényi 2020 oldalon az uniós kifizetéseket mutató számláló a hét elején lépte át a 8 ezer milliárdos kifizetési határt.
A következő ciklusban is sok pénz jön
Vitályos Eszter emlékeztetett, Magyarország a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban több mint 12 ezer milliárd forintos fejlesztési pénzből gazdálkodhat. Az új időszaknak Magyarország az
egyik legnagyobb nyertese, mivel a második helyen áll az egy főre jutó uniós pénzek tekintetében: ez az összeg az előző hét évben 660 ezer forint volt, a következő ciklusban pedig 712 ezer forint támogatást jelent.
Az államtitkár az Európai Bizottsággal való tárgyalássorozat legnagyobb sikerének nevezte, hogy a pénzügyi forráskeret hatvan százalékát a gazdaság fejlesztésére lehet fordítani, ezt a magyar szándékot pedig a bizottsággal is sikerült elfogadtatni. Az uniós források felhasználásában elsősorban azokra az ágazatokra koncentrálnak, amelyek munkahelyeket teremtenek, valamint az ország ipari termelését és exportképességét növelik – közölte.
Több pénz az operatív programokban
A vándorgyűlés EU-s források témájában rendezett szekcióülésén Tóth Tamás, a Miniszterelnökség Szabályozási Főosztályának vezetője közölte, a források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi a kormányzat. A gazdaságfejlesztésre felhasználható
források hatvan százaléka a gazdaság fejlesztésére irányul három programon belül: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) lesz elérhető, csaknem több mint 4200 milliárd forintos keretben áll rendelkezésre.
Elmondta, az előző pénzügyi ciklus forrásai lényegében kifutottak, de maradtak „lassabban” haladó program, amelyeket egy úgynevezett szakaszolási művelettel át lehet menteni a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakra. Tájékoztatása szerint körülbelül húsz projektet érinthet ez a szakaszolás, és fontosnak nevezte, hogy minél kevesebb forrás csússzon át az új ciklusra.
A megyeszékhelyekkel már egyeztetnek
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a TOP tervezésével kapcsolatban közölte, hogy a megyei jogú városokkal történő egyeztetési folyamat lezárása, valamint a fejlesztési keret megállapítása után az első pályázatokat várhatóan szeptember végén, október elején írják ki.
Az új közbeszerzési törvényről szólva Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta, a jogalkotási folyamat megfelelő ütemben halad, a törvénytervezetről várhatóan szeptemberben vagy
októberben szavazhat az Országgyűlés, a szabályozás pedig november 1-jén lép hatályba.
Fokozódhat a verseny
Császár Dániel az új törvényből az egyszerűsített nemzeti eljárásrendet, a verseny fokozását, az ajánlatok minőségalapú kiválasztását és a műszaki egyenértékűség elvének bevezetését
említette. Kiemelte, az ajánlatkérői oldalról a szerződés biztosító mellékkötelezettségeknek, valamint a vállalkozások teljesítéseinek nem megfelelő alkalmazásának kiszűrésére – a közbeszerzési hatósághoz telepítve – egy műszaki szakemberekből és jogászokból álló „szupercsapat” alakul. Ennek feladata a szerződések teljesítésének ellenőrzése lesz, ezen túl pedig szankciókat is kiszabhatnak – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Új szabályai lesznek többek között a szerződések módosításának és a jogorvoslatoknak, a bevezetendő egyszerűsített nemzeti eljárásrendben pedig keveredni fog a meghívásos és hirdetményes eljárás minden előnye. Az ajánlattévő köteles legalább három ajánlattevőt felkérni ajánlattételre, a saját és a közbeszerzési hatóság honlapján egy ismertetőt kell közzé tennie az általa elindítandó beruházásról – összegzett.
Ehhez bárki csatlakozhat, ha meg tudja ugrani az alkalmassági kritériumokat – hangsúlyozta Császár Dániel, megjegyezve, ilyen mértékű átláthatóság-növelési intézkedés nem volt még a közbeszerzések történetében.
Az ÁKK is profitál a trendekből
Egyre többen ismerik fel, hogy a pénzpiacon a biztonság alapkérdés, így nő a kereslet az állampapírok iránt, mivel az kockázat nélküli befektetés – mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen, Miskolcon pénteken. Hozzátette, a nagyobb kereslet csökkenti a kamatokat, ami olcsóbbá teszi az állam számára a finanszírozást, a befektető pedig biztonságot és kamatot kap.
Az adósságkezelési stratégiáról szólva egyebek mellett azt mondta: ez három alapelvre, az adósságráta csökkentésére, a deviza adósság részarányának csökkentésére, a lakossági tulajdon erősítésére épül. Az adósságkezelőnek a biztonságot kell növelnie, „hogyha az államadósság biztonságos, akkor a befektetők ezt olcsón fogják finanszírozni” – jegyezte meg.
„Azt szeretnénk elérni, hogy a befektetői kör minél többszereplős, minél kiegyenlítettebb legyen, ne egy befektetői körtől függjünk” – mondta.
A vezérigazgató szólt arról is, hogy az államadósságot tekintve Magyarország az eurózónás átlaghoz képest „kifejezetten jól áll”, Ausztria és Németország között helyezkedik el. Az államadósság csökkentése fontos cél, ezt a mostani kormány is stratégiai célnak tekinti – tette hozzá Barcza György.
Nem jó célokra mennek a pénzek
Vértes András szerint az elért részsikerek ellenére Magyarország 10-15 éve rossz úton jár, reformer, újító szerepét elvesztette a régióban, és bár az európai uniós források felhasználása mennyiségi szempontból sikeres minőségét tekintve „kudarc”.
A sikerek közé sorolta, hogy az ország kikerült a túlzott deficit-eljárás alól, költségvetési helyzetét, hiányát tekintve is az európai középmezőnyben van, alacsony az infláció és
rugalmasabb a munkaerőpiac. Ugyanakkor szerinte az ország gazdasági, politikai megítélése folyamatosan romlik és a társadalmi feszültségek is éleződnek.
Felidézte, az Európai Bizottság számításai szerint a 2007-2013 közötti európai uniós források Magyarország GDP növekedését évente átlagosan 0,6 százalékponttal növelték, de, ha helyettük nem lesz más, ez a folyamat megszakad.
Nem tudjuk meghaladni magunkat
Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár, az MKT alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a magyar értékrend változatlanul szocialisztikus. Több terület gyorsan változott, például a gazdasági szerkezet, új iparágak születtek és versenyképes termelés jött létre. Ugyanakkor ezzel egy időben néhány dolog nem változott, például az újraelosztás magas mértéke és az állami alkalmazottak magas száma.
Hozzátette, hogy a gyorsan változó világ mellett a szellemi gondolkodás, az ideológia, a politikusi értékrend és a társadalom általános viszonyulása nagyon lassan változik és a korábbi beidegződés is nagyon lassan alakul. Hangsúlyozta, ha a politika csak rövid távra tervez, az üzleti világ sem fog és tud tízéves távlatokban tervezni. Ezzel lassul a beruházási volumen, rövidül a tervezési időtáv – jegyezte meg.
Túl gyorsan változnak a körülmények
Magyarországon nagyon gyors a jogszabályi változás, tehát ahelyett, hogy az állami jelenlét stabilizálná és kisimítná, pályán tartaná a gazdáságot, az állami, politikai beavatkozás gyakran újabb ciklusokat is gerjeszt – fejtette ki. Ugyanakkor a magyar gazdaság nagyon gyorsan tud alkalmazkodni. Példaként emelte ki az ipari modernizációt, amely véleménye szerint „fenomenális”. A gazdaság a hozzáadott értékét és versenyképességét tekintve is jóval hatékonyabb, mint görög, olasz vagy spanyol, illetve a portugálokhoz képest is gyorsabb az alkalmazkodás rövid és középtávon egyaránt.
Kérdésre válaszolva azt mondta, a tervezésnél alaposabb hatásvizsgálatokra lenne szükség, valamint – a nemcsak Magyarországra jellemző – „rövidlátást” is el kellene hagyni. Nemzetközi elemzések szerint is hosszabb távon gazdaságilag káros a
magyar állam túlzott kiterjedése. Nem kellene átvennie olyan funkciókat a magánszférától, amelyeket aztán később nem tud ellátni – jegyezte meg Bod Péter Ákos.
