Mindenki maga dönthet
A kétnapos, Hogyan maradjunk GMO-mentesek Európában című fórum megnyitóján a helyettes államtitkár emlékeztetett: az idei Grüne Woche mezőgazdasági vásáron Berlinben megtartott agrárminiszteri csúcstalálkozón Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy összefogásra ösztönző kezdeményezést tett „Szövetség a GMO-mentes Európáért” címmel.
Annak eredményeként pedig, hogy az idén megszületett a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tévő uniós jogszabály-módosítás, az unió tagországai szuverén módon dönthetnek arról, hogy akarnak-e területükön GMO-kat termeszteni, vagy sem – tette hozzá.
Együttműködnek a tagállamok
Feldman Zsolt szerint a genetikailag módosított növények tiltása mellett más ágazatokban is komoly szerepe lehet az európai országok együttműködésének a GMO-mentesség terén. Példaként hozta az állattenyésztést, ahol fontosnak mondta a GMO-mentes takarmány biztosítását. Megjegyezte, Magyarország ezért is kívánja a szója termőterületét a mostani 40-45 ezerről 120 ezer hektárra növelni. Az import szójától való függőség csökkentése érdekében Magyarország csatlakozott a Duna-Szója Szövetséghez, amely osztrák kezdeményezésre jött létre.
Jelölik a mentességet
Magyarországon várhatóan még ebben az évben megvalósulhat, hogy a húst, a halat, a tojást, a tejet, a mézet és a takarmányt GMO-mentes jelöléssel lehessen ellátni, ha nem tartalmaz GMO-t. Feldman Zsolt a tanácskozáson elmondta, hogy Magyarország azon dolgozik, hogy minél több európai állam és közösség döntsön úgy, hogy területén GMO-mentes övezetet alakít ki.
Úgy vélekedett, hogy az európai országok mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni, sőt kedvezőbb exportlehetőséghez juthat. Emellett fontos érdekként említette, hogy a családok asztalára csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerüljenek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleség megőrzését is garantálni lehet.
Jelezte, a konferencia mindkét napján fontos kérdések kerülnek napirendre. Ezek közül példaként emelte ki az élelmiszerek GMO-mentes jelölését, valamint a génmódosított szervezetek gazdasági, társadalmi hatásainak vizsgálatát. Utalt arra, hogy több felmérés – köztük az Európai Bizottságé is – megerősíti, hogy az unió tagországaiban élők többsége elutasítja a GMO-t. Ezt a társadalmi elutasítottságot nem hagyhatja senki figyelmen kívül – mutatott rá, hozzátéve, hogy
