A politikus hangsúlyozta: a dél-európai ország továbbra is közös, a terület brit-spanyol fennhatóságát javasolja.

„Megpróbáljuk meggyőzni a gibraltáriakat, hogy ez egy út, amelyet érdemes megvizsgálni, és amely az ő érdeküket is szolgálná” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyár után tervez odautazni.

Mint mondta, nem akarja veszélyeztetni az Európai Unió és az Egyesült Királyság megállapodását, sem olyan kezdeményezéseket tenni, amelyek veszélybe sodorhatják a Gibraltáron dolgozók jövőjét. A Spanyolországba ékelt brit területre nap mint nap mintegy 10 ezer spanyol jár át dolgozni.

A spanyol külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy idővel eljön Gibraltár státuszának megváltoztatása, mert meggyőződése, hogy az mindenki számára kedvező lenne.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Spanyolország már az EU-tagságról rendezett tavalyi brit népszavazás előtt felvetette, hogy ha a britek távoznak az unióból, Gibraltár kerüljön közös brit-spanyol fennhatóság alá, mert a terület így a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz. Ezt azonban a britek kezdettől fogva elutasítják.

VI. Fülöp spanyol királynak tavaly az ENSZ-ben  kijelentette, miszerint ideje véget vetni a Spanyolország déli csücskén húzódó brit felségterület „gyarmati anakronizmusának”.

Jelenleg a Gibraltár sorsa feletti ellentétes álláspont számít a két ország kapcsolatait terhelő legfőbb problémának. A 6,5 négyzetkilométeres Gibraltárról Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le London javára.