A kormányfő azután nyilatkozott, hogy az Európai Unió és Japán Tokióban megtartotta 23. csúcstalálkozóját. A tanácskozáson az uniót Donald Tusk, az Európai Tanács, illetve Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képviselte. A delegációban helyet kapott Cecilia Malmström kereskedelmi biztos és Federica Morgherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő is.

Mit, miért cserébe?

Japán és az EU 2013-ban indította el a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi megállapodásról, és a felek rendszeresen kifejezik azon óhajukat, hogy felgyorsítsák az egyeztetéseket. Az Európai Unió és Japán együttesen a világgazdaság 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelmi forgalomban 40 százalék. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Japán és az EU külkereskedelmi forgalmának volumene 149 milliárd euróra rúgott tavaly.

Európa azt várja el Japántól, hogy tegyen engedményeket az állami szektorához való hozzáférés és a – számos japán piacot, főleg az élelmiszerpiacot a külvilágtól elzáró – nem tarifális kereskedelmi akadályok terén. Tokió számára pedig az a tét, hogy Brüsszel lebontsa a japán elektronikus cikkekre és autókra kivetett vámilletékeket.

Ha 2015 végéig valóban véglegesítik a felek a megállapodást, akkor hamarabb aláírhatják, mint a Japán és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Bár Tokió és Washington „jelentős előrelépésről” számolt be, a tárgyalások kényesek és lassan haladnak.

Politikai kérdések

Külpolitikai téren Tokió és Brüsszel közös nyilatkozatban fejezte ki nyugtalanságát amiatt, hogy a Dél-kínai-tenger térségében fokozódik a feszültség. Kína területi követeléseire utalva óva intettek mindennemű egyoldalú akciótól, amely kiélezhetné a helyzetet.

Az ukrán válság ügyében az Európai Unió és Japán egységesen támogatja az ukrán nép azon akaratát, hogy tiszteletben tartassa függetlenségét, szuverenitását és területi egységét. Abe Sindzó a jövő hónapban kitérőt tesz Kijevben, amikor a világ hét legfejlettebb országának németországi csúcstalálkozójára utazik.